Az elmúlt időszakban rengeteg nyilatkozat látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy valójában mekkora lehet a McLaren-Honda lemaradása az élmezőnyhöz képest. Jonathan Noble, a motorsport.com újságírója ennek a kérdésnek járt utána, s eredményei többek közt azt is megvilágítják, milyen tényezőkből áll össze ez a hátrány.
Az elemzés legszembetűnőbb adata a 240 lóerő: ekkora hátrányban van ugyanis a McLaren az éllovas Mercedeshez képest az ERS a riválisokénál gyengébb működése miatt. Spa és Monza emelte ki igazán a McLaren-Honda ezen hiányosságát: a hosszú egyenesek végére elfogy a töltöttség, így Button és Alonso már a féktáv előtt elkezd lelassulni, ami teljességgel lehetetlenné teszi a védekezést számukra.
Erről Button is beszélt az Olasz Nagydíjat követően, ahol hiába rajtolt jól, a riválisokkal szemben esélye sem volt harcolni: „Csak arra vártam, hogy megelőzzenek, olyan helyeken is elmentek mellettem, amiről nem is hittem, hogy lehetséges. Minden kanyar bejáratán a tükröt figyeltem... Az ötös kanyar kijáratától a hetes kijáratáig nem volt ERS-ünk, ami 160 lóerő hátrányt jelent a többiekkel szemben, plusz valamennyi lemaradás a belsőégésű motorból is származik...” – utóbbit pedig 80 lóerőre becsülik.
Fernando Alonso úgy nyilatkozott a verseny után, hogy a GPS szerint a kanyarokban összesen 2-3 tizedet veszítettek, az egyenes szakaszokban viszont három másodpercet. Ezek az adatok persze nem nyilvánosak, így nem lehet megerősíteni az Alonso által mondottakat, egy másik istálló viszont ellátta némi információval a motorsport.com-ot a spái hétvégét illetően: edzésen futott gyorskörök összehasonlításából lehet következtetni a McLaren teljesítményére.
Ebből pedig az az adat jön ki, hogy a McLaren karosszériája valóban a legjobbak közé tartozik, a kanyarokban egészen pontosan a negyedik legjobb a Mercedes, a Red Bull és a Toro Rosso mögött. A belga kört áttekintve világossá lesz, mekkora a különbség az egyenesekben és a kanyarokban nyújtott teljesítmény közt – az összehasonlítási alap a Mercedes lesz.
Az első kanyar, a La Source kijáratáig a McLaren mindössze két tized hátrányt szedett össze, ami az ezt követően egyenes-Eau Rouge-Raidillion-egyenes, gyakorlatilag padlógázas szakaszon egy másodperccel nőtt. Ezt követi a hosszú, tíz kanyarból és rövid egyenesekből álló középső szakasz, itt mindössze négy tizeddel nőtt a McLaren hátránya, a Blanchimont-on keresztül a sikánig viszont hat tizeddel – minthogy ismét egy hosszabb padlógázas részről van szó.
Összességében tehát a Mercedeshez képest a McLaren több mint 2,3 másodpercet veszített az egyenesekben egy spái körön, a kanyarokban viszont csak fél másodperc körül. Nem tűnnek tehát túlzónak a McLaren autóját dicsérő nyilatkozatok, mely valóban a jobbak közé tartozik, de amíg ekkora a Honda-motor hátránya, addig képtelenség lesz egyről a kettőre jutni.
