A Honda WTCC-s versenyzője négy részes sorozatban mesélt élete talán legnehezebb heteiről, melynek első két epizódjáról itt és itt mi is beszámoltunk. A harmadik és negyedik rész teljes egészében a cikk alján tekinthető meg.
Ahogy a legutóbbi videóban a portugál fogalmaz, az esetet követően többek között az agyrázkódás, két vérrög, és a vér látóidegekre gyakorolt nyomása okozta a legnagyobb aggodalmat. „Nagyon szerencsés voltam. Az orvosoknak meggyőződése, hogy nagyon-nagyon kevés kellett a maradandó károsodáshoz… ahogy a halálhoz is. Arról hamar megbizonyosodtak, hogy egyetlen sérülésem sem jár maradandó károsodással. A szemproblémáim is ideiglenesek, amit a fejemben keletkezett nyomás okozott.”
Monteiro sokat köszönhet a Honda merevségének. Beszámolója szerint az autóban a legpuhább pont, vagyis ő maga szenvedte el a legnagyobb sérüléseket. „Az autó mentette meg az életem, ami természetesen nagyon összetört, de a karosszéria szinte semennyit nem deformálódott. Valójában a testünk az, ami nem bír el ekkora erőhatásokkal. Annyi mindenbe beütöttem magam, de semmi nem ütődött nekem, semmi nem tört össze annyira, hogy az még további sérüléseket okozzon. Összességében sokkal rosszabb is lehetne. Itt vagyok, tudok járni, néhány hónap múlva pedig teljes mértékben felépülök a versenyzéshez. Persze ilyenkor frusztrált az ember, de időt kell neki adni. Pár hónap múlva mi már csak nevetni fogunk rajta, hiszen akadtak vicces pillanatok is.”
A videósorozat végére aztán a rajongókat leginkább foglalkoztató kérdésre is rátért, és elmondta, képes lesz-e már október közepén versenyezni. „Már Barcelonában biztosítottak arról, hogy minden problémám és minden fájdalmam el fog múlni - a kérdés, hogy mikor, hiszen [a balesethez képest] másfél hónap múlva versenyem lesz, melyen ott akarok lenni. A csapatom, az orvosaim, a családom előtt is ez a cél lebeg. Az óra ellen versenyzünk.”
A versenyhétvége előtt pár nappal Monteiro vélhetően egy teljes átvilágításon fog átesni, hiszen orvosainak meg kell győződnie arról, biztonságos-e számára újra autóba ülni. „Ha a testem nem gyógyult meg annyira, hogy egy esetleges újabb balesettel megbirkózzon, akkor természetesen nem engednek majd pályára. Mélyen belül úgy hiszem, ott tudok lenni.”
