Régóta nem volt ilyen a WTCC-ben: 2017-ben három közel azonos teljesítményű márka az utóbbi évek legizgalmasabb, legkiélezettebb csatáját fogja vívni a világbajnoki címért. Sorra vettem az 5 várhatóan legkeményebb riválisomat a bajnokság megnyeréséért.
A Citroen privátként is esélyes marad
Több egyértelmű jele is van annak, hogy a 2017-es világbajnoki címért sokkal nagyobb harc lesz idén, mint az elmúlt négy évben bármikor. Kezdjük azzal, hogy a Citroen hiába szállt ki gyártóként a WTCC-ből, ez nem jelenti azt, hogy nem foglalkoztak a technikával a télen. Láttam képeket a legutóbbi tesztjükről, és észrevehetően megváltozott például az autó eleje. Nekem úgy tűnik, hogy a privát csapatok költségén tovább fejlesztették a C-Elysée-t, pontosan úgy, ahogy a Chevrolet-kel tették néhány éve a gyártó távozása után. Továbbra is úgy gondolom, hogy a Citroen lehet a legtöbb pályán a legversenyképesebb technika 2017-ben is, de a gyári háttér hiánya (szezon közbeni tesztek, fejlesztések, alkatrészbázis) valamennyire kompenzálhatja ezt az előnyüket. A Sébastien Loeb Racing John Filippivel Tom Chiltonnal és Mehdi Bennanival indul majd idén. Utóbbi két versenyző már bizonyította, hogy jó pilóta, de szerintem a világbajnoki címért inkább csak a Münnich Motorsport új szerzeménye száll majd harcba egy Citroënnel.
Rob Huff
A nemzetközi sajtóvisszhangokat olvasgatva őt tartják az idei világbajnoki cím legfőbb várományosának. Érthető, hiszen a Citroënt ismerjük az elmúlt három évből, és a 2012-es világbajnok Huff képességeit sem vonja senki kétségbe. Ráadásul a Münnich Motorsport is színvonalas hátteret nyújt neki – tapasztalt csapat, és ahogy tudom, nincsenek anyagi nehézségeik, így jó szakembereket alkalmaznak. Ez így egy nagyon erős csomag.
A Volvo nagyon veszélyes lehet
A Volvónak idén mindhárom autójával vb-esélyesként lehet számolni. Tavaly a szezon első felében én egy kicsit többet vártam a svéd márkától azok után, hogy a Citroënéhez hasonlóan komoly fejlesztési és tesztidőszakkal készültek a WTCC-s debütálásra. Ehhez képest az eredményeik nehezen jöttek, ami engem meglepett. Aztán ahogy teltek múltak a versenyek, és megismerték a bajnokságot, jelentős fejlődésen mentek keresztül. Kínában Thed Björk még ha fordított rajtrácson is, de futamgyőzelmet ünnepelt, a szezonzáró katari hétvégén viszont már a Fő futamon lett második. Ebből már akkor látszott, hogy a következő szezonban rendkívül gyorsak lehetnek, és ha a télen tartani tudták ezt a fejlődési ívet, akkor a világbajnokság egyik fő esélyeseivé válhatnak, hiszen a pilótahármasuk bombaerős.
Thed Björk
A szakma a mezőny egyik legnagyobb tudású versenyzőjének tartja a svédet, akit ahogy hallottam, a Volvónál kb. félisten státusban kezelnek – egy percig sem volt kérdés, hogy ő marad a csapatban. Korábban rendkívül sikeres volt a Volvóval más bajnokságokban, és tavaly is egyértelműen ő volt a legjobbjuk. Most, hogy két minőségi társat kapott maga mellé, ez az ő teljesítményét is még inkább felfelé húzhatja.
Nicky Catsburg
Nyers tempóban a bajnokság egyik élmenője, a gyorsasága egy körön szerintem vetekszik José María Lópezével. Ugyanakkor a futamokon még egy kicsit szétszórt néha. Ha Björkhöz hasonlítom, akkor gyorsabb nála, de kevésbé kiegyensúlyozott teljesítményre képes. Ha ez utóbbin tud javítani, ő lehet a referencia a Volvón belül.
Néstor Girolami
Őt ismerem a leginkább a volvósok közül, hiszen még 2015-ben beugróként két versenyhétvégén is részt vett egy privát Honda Civickel. Elsőre is meggyőző volt a teljesítménye, és nem árt tudni róla, hogy Argentínában hasonlóan sokra tartják, mint Lópezt. Kétszer is megnyerte az ottani TC 2000-es túraautó-bajnokságot (legutóbb tavaly a Súper TC kategóriában), amelyben korábban López is háromszor bajnok volt.
A Hondán belül is harc lesz
Természetesen a legsokrétűbb rálátásom a harmadik vb-esélyes márkára, a Hondára van. Látva, hogy mennyit tesztelünk a télen, látva, hogy lényegében az autó összes fontos eleméhez érkeztek fejlesztések, azt mondom, hogy legalább olyan nagyot lépünk majd előre, mint 2015 és 2016 között tettük. Mivel ha tavaly nem veszik el a marokkói eredményeinket, a világbajnoki címért folyó harcot is szorosabbá tehettük volna, szerintem a Honda úgy is a bajnokesélyes csapatok közé tartozna, ha a 2016-os autóval állnánk rajthoz. De ennél biztosan gyorsabbak leszünk, így kisebb szerepe lesz a szerencsének abban, hogy az elsőségért küzdjünk. A jelenlegi információk alapján azt mondom, hogy a Honda és a Huff-féle Citroën hozzávetőleg fej-fej mellett küzdhet idén, a Volvo pedig nagyon-nagyon közel lehet hozzánk. Azért gondolom, hogy ha csak egy hajszálnyival is, de a svédek előtt lehetünk, mert tavaly látszott, hogy bizonyos pályákon eléggé szenvedtek, és az autó alaptulajdonságait nem lehet teljesen megváltoztatni ilyen rövid idő alatt. A Hondán belül a WTCC-s tapasztalatot is figyelembe véve egy nagy riválist látok – gondolom, kitaláljátok… :)
Tiago Monteiro
Magyarországon szerintem ő a legalulértékeltebb versenyző. Sokan úgy vélekednek róla, hogy egy jó másodhegedűs, de erre Monteiro alaposan rácáfolt az elmúlt években. Amióta a TC1-es autókra váltott a WTCC, teljesen kivirult. 2014-ben az utolsó futamon az első helyről kellett kiállnia műszaki hiba miatt Makaóban, így veszítette el a vb-negyedik helyet és a legjobb hondás címet, ami az én ölembe hullott. 2015-ben végig egyenrangú ellenfél volt Tarquinivel és velem szemben, tavaly pedig akárhogyan is, de ő lett vb-harmadik és a legjobb hondás. Szóval biztos nagy csatát fogunk vívni, nehéz lenne eldöntenem, hogy ő vagy Huff lesz-e a legkeményebb rivális a vb-címért.
Egy biztos: hosszú idő után után újra nyílt, többszereplős, kiegyenlített küzdelem lesz a világbajnoki elsőségért, ami csak jót tesz a WTCC-nek és növeli a győzelem értékét. Ezért továbbra is a kemény munka és az alázatos hozzáállás a legfontosabb, mert ez döntő lehet a végelszámolásnál.
