Ebben a szezonban történt 10 év után először, hogy nem Melbourne volt az idénynyitó helyszíne. A 18 futamos világbajnoki sorozat harmadik állomása volt Ausztrália. Életben volt egy olyan szabály a felzárkózást segítendő, hogy az előző szezon utolsó hat helyezett csapata a pénteki szabadedzéseken egy harmadik autót is indíthatott adatgyűjtés céljából, de természetesen szombaton és vasárnap ezek a tesztpilóták már nem gurulhattak pályára. Érdekesség, hogy ebben ekkor még a Red Bull is benne volt.
Az Ausztrál Nagydíjak történetében először fordult elő, hogy a bokszkiállások idején a 21. körben egy hazai pilóta, Mark Webber vezette a versenyt egy rövid ideig, de sajnálatos módon, nem sokkal később sebességváltó-hiba miatt ki kellett állnia. Az időmérő edzésen Jenson Button autózta a leggyorsabb időt, mögötte a két Renault, Fisichella és Alonso végzett. Michael Schumacher nem jutott a Q3-ba a Ferrarival, csak a 11. rajtkocka lett az övé.
A felvezető körben megperdült Juan Pablo Montoya McLarenje, néhányan meg is előzték, de végül visszasorolt az őt megillető rajthelyre – ezt néhány csapatfőnök a bokszban nem vette túl jó néven. Mivel azonban Fisichella autója lefulladt a rajtrácson, visszalőtték a rajtot, így okafogyottá vált a dolog, az olasz pilóta azonban kénytelen volt a bokszutcából rajtolni. 2002 után ismét balesettel kezdődött a verseny, ezúttal Felipe Massa, Nico Rosberg és Christian Klien ütköztek össze. Előbbi kettő már ebben a körben, Klien pedig három körrel később volt kénytelen kiállni autóik sérülése miatt.
Klien felfüggesztése romlott el (vélhetően a korábbi ütközés miatt), sok roncsdarabot hagyva a pályán, amikor kiesett a versenyből, így pályára került a biztonsági autó. A 32. körben Montoya elkapta a füvet a célegyenes elején, majd Michael Schumacher tette ugyanezt, a német autója azonban megsérült és leállt, ahogy a versenyautó alja megkapta a nagy ütést, így Schumacher is kiesett. A Ferrari rossz helyen állt meg, így megint jöhetett a Safety Car.
A 46. körben Montoya megint kifutott a pályáról ugyanott, ahol Schumacher, ő is megütötte autója alját és a McLaren is leállt, utólag kiderült, az elektronika adta be a kulcsot az ütődés miatt. A boksztaktikák miatt ekkor már Alonso vezetett Raikkönen, Ralf Schumacher és Nick Heidfeld előtt, az első kockából startoló Button mindössze az 5. helyen haladt, szorosan mögötte a bokszutcából rajtoló Fisichellával. A dráma az utolsó kör legvégére maradt, Button mögött ugyanis felrobbant a Honda motor, rettentő látványos lángcsóvát húzva maga mögött érkezett a célegyenesbe, a célvonalon pedig 15 méter híján nem haladt át. Utólag kiderült, szándékosan adta inkább fel az 5. helyezését, minthogy a következő nagydíjon motorcsere miatt 10 rajthelyes büntetést kapjon, mert így, hogy nem ért célba, ezt a büntetést megúszta.
Alonso ezzel a győzelemmel jelentősen ellépett fő riválisától, Michael Schumachertől. Fisichella örökölte Button 5. helyét, mögötte még Jacques Villeneuve, Rubens Barrichello és (Scott Speed büntetése után) David Coulthard ért célba pontszerző helyen. A 2015-ös Mexikói Nagydíjig ez volt az utolsó olyan verseny, ahol egyik Ferrari sem ért célba értékelhető helyen.
