Hogyan készül egy médiamunkás egy-egy versenyhétvégére? Például úgy, hogy archív videófelvételeket nézeget: így tűnt fel a közösségi médiában egy képkocka Michael Schumacher egyik 1993-as monacói fedélzeti kamerás felvételéből, amelyen jól látható, hogy a Benetton-Ford kormányán egy szíj nélküli karóra díszeleg. Nehéz nem kiszúrni, de nem azért, mert idegen a szemnek egy ott fityegő óra, sokkal inkább azért, mert akkoriban még egyáltalán semmilyen kijelző nem volt az F1-es versenygépek kormányán.
Ez a bizonyos karóra viszont ott van, jól láthatóan, így az emberben óhatatlanul felmerül a kérdés: mit keresett ott, hogyan keveredett oda? Szerencsére a Formula One Management technikai részlegének munkatársaként Monte-Carlóban jelen van az a Pat Symonds, aki 1993-ban a Benetton istálló technikai igazgatója volt, így alkalmunk nyílt érdeklődni nála, hogyan került Schumi kormányára egy Casio.
„Michael szerette volna jobban érteni, hogyan tudna javítani a teljesítményén az egyes szektorokban, akkoriban viszont még nem volt olyan rendszerünk, amelynek segítségével tájékoztatni tudtuk volna az időeredményekről. Megkérdeztem tőle, hogy ha felteszünk egy órát a kormányra, tudja-e kezelni? Azt felelte: ’Szerintem igen!’ Ezt követően bementem egy óraboltba Oxfordban, ahol ilyen digitális karórákat árultak és kinéztem azt a Casiót, mert csupán 10 fontba került. Nagyon egyszerű óra volt, nagy és jól látható számokkal, ráadásul stopper funkciója is volt. Mondtam az eladónak, hogy gyorsan adjon belőle tíz darabot. Nagyot nézett, hogy mit akarok én tíz ilyen órával egyszerre? Elvittem, levágtuk a szíját, majd egyszerűen, sima ragasztóval felragasztottuk a kormányra. Lenyűgöző volt, hogy Michael tudta kezelni, ráadásul még a számokra is pontosan emlékezett!” – emlékezett vissza fülig érő mosollyal az arcán a szakember, aki a Benetton-korszak után dolgozott a Renault-nál, majd a Virginnél és a Williamsnél is.
Symonds szerint Schumacher kifejezetten jól tudta hasznosítani a sebtében összeeszkábált rendszerből nyert adatokat: „Michael maga nyomkodta az óra gombjait vezetés közben. Minden szektort természetesen nem tudott mérni, de abban nagy segítség volt, hogy tudta mérni azokat a szektorokat, amelyekre kíváncsi volt. Ennek köszönhetően sokat tudott javítani ott, ahol úgy érezte, gyorsabbnak kell lennie. Velünk egyébként nem közölte, hogy mikor milyen eredményeket mért, de mivel folyamatosan gyorsult, biztos vagyok benne, hogy pontos méréseket hajtott végre ezzel a módszerrel.”
A szakember arra már nem emlékezett, hogy pontosan mikor vetették be első ízben a Casiót, arra viszont igen, hogyan alakult a folytatás: „Néhány futamon biztosan használtuk ezt a megoldást, de az első után azonnal elkezdtünk gondolkodni azon, hogyan tudnánk ezt automatizálni. A megoldás az lett, hogy kijelzőt helyeztünk el a pilótafülke felső részén, de úgy emlékszem, hogy ez csak a következő szezontól, 1994-től kezdtük el használni” – fogalmazott a brit mérnök, aki rácsodálkozott, hogy a japán gyártó a mai napig gyárt és forgalmaz hasonló jellegű, immáron retrónak számító karórát: „Valóban? Ez szinte hihetetlen! Vajon mennyibe kerül most egy ilyen óra? Az biztos, hogy nekünk akkoriban nagyon jó szolgálatot tett!”
