Amikor 1991. augusztus 23-án valaki ránézett a Belga Nagydíj hétvégéjének nevezési listájára, szinte senki nem hallott még Michael Schumacherről. Előtte néhány nappal hallhattuk a híreket arról, hogy a Jordan-Ford állandó pilótáját, Bertrand Gachot-t lecsukták egy korábban történt incidens miatt, így a csapatfőnöknek helyettest kellett találnia.
Arról már sokat olvashattunk, hogy menedzserének füllentése alapvető fontosságúnak bizonyult a debütálás kapcsán. Amikor Eddie Jordan megkérdezte Willi Webert, hogy a fiatal német versenyzett-e már Spában, rávágta, hogy nagyjából százszor. Ezzel szemben a valóságban Schumacher számára teljesen ismeretlen volt a belga aszfaltcsík. Eddie Jordan eredetileg a rutinos Stefan Johanssont szerette volna az autóba ültetni, ő viszont fizetést kért volna ezért, így az ír üzletember kicsit körülnézett. Később azonban kiderült, hogy valószínűleg nem Schumachert választotta volna. „Eléggé aggódtam. Úgy vélem, valószínűleg Stefan mellett döntöttem volna, ha tudom, hogy Michael sosem versenyzett még azon a pályán korábban” – idézi Jordant a Formula1.com.
Schumacher a sportautózásban versenyzett abban az időszakban egy Mercedesszel, együléses versenyautókkal mindössze a Formula-3-ban indult korábban, bár a német bajnokságon kívül a neves makaói futamot is megnyerte 1990-ben. Belgium előtt egy sebtében összehozott, silverstone-i tesztelésen próbálhatta ki a Jordan-Ford versenyautót, hogy kicsit megszokja a jóval fontosabb belga szabadedzések előtt. A sebessége azonban kitűnő volt az elejétől kezdve. „Nagyjából húsz kört tett meg, de máris olyan gyors volt, mint előtte bármelyik pilótánk azon a pályán. A csapatmenedzser megkérte Michaelt, hogy lassítson kicsit, nehogy összetörje az autót, amivel utána a hétvégén versenyezni fog” – idézi fel a történteket Gary Anderson, a Jordan akkori technikai igazgatója.
Annyira komolyan vette a tanulást Michael Schumacher, hogy a szabadedzések előtt biciklire pattant és többször körbekarikázta a spái aszfaltcsíkot, hogy mindent pontosan megszemléljen. Egy biztos, a zöldfülű újoncnak nem maradhattak kétségei, mennyire meredek is a híres Eau Rouge. Tizenhárom évvel később, ugyanezen a pályán ünnepelhette hetedik világbajnoki címét, de más különlegességekkel is szolgált a német legenda pályafutása.
Minden kezdet nehéz, mivel a debütálás csak az utolsó napokban vált biztossá, nem foglaltak időben szállodát Michael Schumachernek. De ilyen helyzetben az ifjúsági szálló is tökéletesen megfelelt. „Nem volt már szabad hotelszoba, így ifjúsági szállóra mentünk azon a hétvégén. Két kicsi ágy volt a szobában, valamint egy vécé és egy zuhanykabin. De azt hiszem, egy teherautó alatt is elaludtunk volna akkor” – emlékezett vissza menedzsere, Willi Weber. A pilóta szerint sem voltak fontosak a szállás körülményei, sokkal inkább a pályán nyújtott teljesítménye.
A Jordan 191 nem csak szép, de igen versenyképes autó is volt. Így is komoly meglepetést okozott Michael Schumacher azzal, hogy ilyen rövid idő alatt felvette a Formula-1 tempóját. Az első gyakorláson tizenegyedikként végzett, fél másodperccel rendkívül tapasztalt csapattársa, Andrea de Cesaris mögött, de ez volt az utolsó alkalom, hogy az újoncot az olasz mögött láthattuk a listán.
Az első napot nyolcadikként zárta Michael Schumacher, amire szombaton még rátett egy lapáttal és hetedikként kvalifikálta magát, négy hellyel és hét tizedmásodperccel előrébb, mint de Cesaris! Mindössze a két McLaren, a két Ferrari, Nigel Mansell és Nelson Piquet végzett előrébb.
Még a rajtja is jól sikerült másnap Michael Schumachernek, ám a versenye sajnos csak néhány száz méteren át tartott. A hatodik helyen fordulhatott az első kanyarban, ám az Eau Rouge előtt feltűnően lassulni kezdett a Jordan, majd kevéssel ezután meg is állt. Az újonc német ugyanis nem volt hozzászokva az állórajtokhoz, így az egyébként sem az autó erősségének számító kuplungot leégette. A technikai igazgató elismerte, hogy egész évben sokat szenvedtek a törékeny kuplungjukkal, ami ekkor Schumacher kiesését is okozta.
Az autósportban nem sok értelme van a „ha”-val kezdődő mondatoknak. De a Formula1.com számolgatásai alapján minimum a dobogó biztosan meglett volna Schumachernek, de talán még a győzelem is, tekintetbe véve a verseny későbbi alakulását. A 11. helyről rajtoló de Cesaris ugyanis élete egyik legjobb futamát futotta, már a második helyen haladt és közeledett a technikai hibával küzdő éllovasra, Ayrton Sennára.
Két és fél körrel a leintés előtt azonban a Ford-motor kilehelte a lelkét, elvéve de Cesaristól a lehetőséget, hogy élete legjobb eredményét tudhassa magáénak. „Ha végigfuthattam volna a versenytávot, biztosan a dobogón végeztem volna” – szomorkodott utólag Schumacher. A csapat menedzsere pedig még merészebben gondolkodott. „Hogy a dobogó melyik fokára érhetett volna, inkább nem is szeretném ecsetelni…” – utalt a lehetséges győzelemre Trevor Foster.
A látványos bemutatkozás nem is kerülte el a nagyobb csapatok figyelmét. A következő versenyhétvégén, Monzában mindenki nagy meglepetésére Michael Schumacher már a Benetton színeiben tűnt fel. Szó sem volt már füllentésekről és meggyőzésről, Eddie Jordan a belgiumi teljesítmény után ragaszkodott a fiatal német megtartásához és úgy is gondolta, hogy a szerződése alapján ez egyértelmű is.
A Benetton vezére, Flavio Briatore azonban minden követ megmozgatott és jogi csatározásba kezdett azért, hogy megkaparinthassa Michael Schumachert. Még pénteken kora délelőtt is komoly tárgyalások folytak a színfalak mögött, amiből végül a dörzsöltebb Briatore jött ki győztesen, a német érkezett a Benettonhoz, Roberto Moreno pedig a Jordanhez.
Ilyen izgalmak közt bizonyára sok pilóta botladozhatott volna, de nem Michael Schumacher. Első benettonos időmérőjén azonnal jobb helyen végzett, mint háromszoros világbajnok csapattársa, Nelson Piquet, majd a futamon is legyőzte a hatalmas tapasztalattal rendelkező brazilt, ötödikként végzett, míg Piquet hatodik lett. Itt már egyértelműen látszott, hogy komoly magasságokba vezethet felfelé Schumacher útja. A folytatást pedig már ismerjük.
