A Ferrari legsikeresebb időszaka kétségtelenül Michael Schumacher nevével fonódik össze. Ugyanakkor további elengedhetetlenül fontos pillérei is voltak az 1996 és 2006 közötti rengeteg sikernek, leginkább Jean Todt csapatfőnök és Ross Brawn technikai igazgató. Kétszeres világbajnokként érkezett a Scuderiához Michael Schumacher és a sikerek bizony csak lassan érkeztek. Amikor azonban felült a trónra az olasz istálló, öt éven át nem is volt hajlandó elmozdulni onnan.
„A Michaellel töltött időszakomra egyértelműen életem legjobbjaként emlékszem vissza. Szeretjük egymást, mert elképesztő közös történelmet írtunk és azért is, mert a nehezebb időkben is mindig kitartottunk egymást mellett” – nyilatkozta Jean Todt az Autobild című lapban.
„Óriási volt a nyomás. Mindenki azt kérdezgette tőlem, mikor történik már meg? Mikor szerzünk végre újra világbajnoki címet? Huszonegy éven át nyeretlen volt a Ferrari. Néhány évvel később (a sikerek csúcspontján) pedig azt kérdezgették tőlem, mikor fogunk végre újra veszíteni” – fogalmazott nevetve a Ferrari akkori csapatfőnöke.
„Mindannyiuknak elege volt már a dominanciánkból, de a dolgok csak nem akartak megváltozni. De olyan hatalmas szenvedéllyel végeztük a munkánkat, hogy a sikeréhségünk egyáltalán nem akart csökkenni. Hogy miért szerződtettük le Michael Schumachert? Számomra ő volt az egyetlen olyan pilóta, aki képes lehetett a Ferrarit újra világbajnokká tenni. Az óriási tehetség, a tökéletes elkötelezettség és lojalitás kombinációja volt. A lehető legjobb összehasonlítási alapnak számított a mérnökök és a szerelők körében is.”
„Amikor rosszul mennek a dolgok, az olaszok állandóan egymást hibáztatják. A karosszériát fejlesztők azt mondják, a motor a hibás, a motorfejlesztők szerint pedig a karosszéria túl rossz. Vagy szerintük éppen a pilóták nem megfelelőek. Mindig volt egy kifogás. Michael szerződtetésével egy problémát biztosan megoldottam, már senki nem mondhatta, hogy a versenyző a hibás, kétszeres világbajnokként érkezett közénk. Eggyel kevesebb kifogás maradt, ráadásul képes volt remekül motiválni a csapattagokat is.”
Mitől volt annyira jó a Schumacher-Todt-Brawn triumvirátus? „Nehéz időket éltünk meg eleinte, amikor még rendre csak veszítettünk. Nem működött minden azonnal a legjobban. Számtalan technikai meghibásodás lépett fel, nagy volt a nyomás rajtam, hogy kirúgnak. Ebben az időben is jó kapcsolatom volt Michaellel, nagyon tiszteltük egymást.”
„Akkor még nem volt szó szerint a barátom, mégiscsak a főnöke voltam. Amikor azonban az én helyzetemről kérdezték Michaelt, kerek perec kijelentette, ha nekem távozni kellene, ő is rögtön követne. Michael szerződése tartalmazott egy olyan záradékot, hogy ha nekem el kellene hagynom a Ferrarit, ő is azonnal szabaddá válna. Ez segített nekem abban, hogy a Ferrarinál maradjak és folytassam a munkát” – emlékezett vissza a nehéz, 1996-os időszakra Jean Todt. A többit pedig már tudjuk, néha egészen apró dolgokon múlik a siker vagy a bukás.
