Jenson Button – 2017
Fernando Alonso az évad elején nagyon elkeseredett, hogy zsinórban harmadik szezonja is a kukába kerül a McLaren-Honda versenyképtelensége miatt. Úgy határozott, hogy májusban kihagyja a Monacói Nagydíjat, helyette az Indy 500-on próbál szerencsét az Andretti Autosport által felkészített McLarennel. Helyettese tavalyi csapattársa, Jenson Button lett, aki fél éven át egyáltalán nem ült F1-es autóban, mégsem vallott szégyent. Az új szabályok szerint megépített McLarennel élete első (és valószínűleg egyetlen) hétvégéjén azonnal a Q3-ba került, igaz motorcsere miatt nem tarthatta meg remek pozícióját és a versenyt is feladni kényszerült, de így is elképesztően jó teljesítményt nyújtott beugróként.
Robert Kubica – 2006
A BMW-Sauber istálló éppen a Magyar Nagydíj előtt küldte el a rettentően alulteljesítő Jacques Villeneuve-öt, beugróként pedig addigi tesztpilótájukat, Robert Kubicát próbálták ki, nem is bánták meg. Már a Hungaroringen időnként jobban szerepelt, mint rutinos társa, Nick Heidfeld és két pontot is szerzett volna, de végül a súlyhatár alá eső autója miatt kizárták. Nem sokkal később Monzában máris dobogóra állhatott a fiatal lengyel, majd 2008-ban meglett az első győzelem is. A beugrásból végül egy három és fél éven át tartó munkakapcsolat lett a BMW-vel.
Sebastian Vettel – 2007
Az imént említett Robert Kubica súlyos balesetet szenvedett a Kanadai Nagydíjon 2007-ben, sérülései miatt pedig nem tudott részt venni a következő nagydíjhétvégén, az Egyesült Államokban. Az utolsó indianapolisi futamra a BMW a rendkívül fiatal Sebastian Vettelt próbálta ki, aki korábban már tesztelte a csapat autóját és meggyőzően gyorsnak bizonyult. Ez Indianapolisban is igaznak bizonyult, Vettel érett, kiváló versenyzéssel, szinte hiba nélkül teljesített, azonnal pontot szerzett beugróként. A folytatást már ismerjük, a német azóta négyszeres világbajnok lett a Formula-1-ben.
Mario Andretti – 1982
A maga nemében az egyik legérdekesebb beugrás Mario Andretti nevéhez fűződik. 1978-ban a Lotus színeiben világbajnoki címet szerzett az amerikai pilóta, aki az IndyCarban is nagy sztárnak számított. 1982 fekete év a Ferrari történetében, Gilles Villeneuve Belgiumban életét vesztette, majd nem sokkal később Németországban másik pilótája, Didier Pironi is súlyosan megsérült (véget is vetve ezzel F1-es pályafutásának). Andretti addigra már visszavonult a száguldó cirkuszból, Enzo Ferrari az Olasz Nagydíj előtt mégis a 42 éves Andrettit kérte meg, hogy ő vezesse az egyik versenyautóját. Az olaszországi gyökerekkel rendelkező Andretti elfogadta az invitálást és ha már ott volt, rögtön a pole pozícióig vezette az olasz gépet. Ugyan a rajtot elrontotta és visszaesett, ám remekül felzárkózott és végül a harmadik helyen zárta a versenyt élete utolsó Formula-1-es nagydíján.
Michael Schumacher – 1991
Amikor Eddie Jordan csapattulajdonos értesült róla, hogy állandó pilótáját, Bertrand Gachot-t egy korábbi kihágás miatt börtönbe zárták Londonban, azonnal másik versenyző után kellett néznie. A Mercedes és Willi Weber menedzser segítségével Michael Schumacher került a versenyzői ülésbe, az akkor 22 éves német pedig azonnal megdöbbentően gyors sebességről adott tanúbizonyságot. A szabadedzések után az időmérőn is villogott, a hetedik rajtkockát szerezte meg (0,7 másodperccel és négy helyezéssel megelőzve rutinos csapattársát, Andrea de Cesarist). A rajtnál is remekül jött el, az ötödik helyen vette be az első kanyart. Sajnálatos módon a kuplungja nem sokkal ezután felmondta a szolgálatot, így kiesett már az első körben, de teljesítményére sokan felfigyeltek, például a Benetton is. Velük két, a Ferrarival pedig további öt világbajnoki címet szerzett a német legenda, pedig karrierje indulását egy beugrásnak köszönhette.
