A Forma-1-ben már-már közhelynek számít, hogy egy pilótának mindenekelőtt a csapattársát kell legyőznie. Kevés dolog volt aktuálisabb ennél Jacques Villeneuve számára, aki 1996-ban csapattársával, Damon Hill-lel szemben maradt alul a vb-címért folytatott harcban. Az Arrowshoz átpakoló brit helyére Heinz-Harald Frentzen érkezett a Saubertől, akit igencsak nagyra, már-már bajnokesélyesnek tartottak a Williamsnél, Villeneuve általános megdöbbenésére. „Amikor a Williams leigazolta őt, azt mondták, hogy megérkezett a bajnokuk. Ez nem igazán esett jól, ezért az elsődleges célom az volt, hogy tönkretegyem Frentzent” – nyilatkozta a kanadai az Autosportnak.
„Ezt kellett tennem, és az egész tél során ez lebegett a szemem előtt. Mindig kivártam a tesztelés utolsó öt percéig, amikor megfutottam egy gyors kört, és egy tizeddel jobb lettem nála. Egész nap azt hitte, hogy ő a legjobb, aztán mégis rossz kedvvel volt kénytelen álomra hajtani a fejét. Egész évben ezt játszottuk, és ugyanez volt az időmérőkön is. Ausztráliában 1,7 tizeddel gyorsabb voltam nála, ez pedig igencsak rosszul esett neki.”
„Ha a Williams nem tett volna úgy leigazolásakor, ahogyan az történt, akkor talán kedvesebb lettem volna vele, de akkor nem alakultak volna a dolgok úgy, ahogy, ezért mégis örülök neki, hogy így zajlottak az események.” Azon az ominózus Ausztrál Nagydíjon mindketten kiestek a versenyből, de míg Villeneuve hét, Frentzen csak egyetlen győzelmet szerzett a szezon során San Marinóban, a német később pedig pole-ból indulhatott Monacóban. „Amikor győzni tudott, felcsillant számára a remény, aztán Monacóban elcsípte a pole-t is – de aztán kifújt. Többé nem hagytam, hogy az utamba álljon” – tette hozzá a kanadai.
