Amikor biztossá vált, hogy a Toyota 2002-től gyári csapattal vesz részt a Formula-1-ben, úgy tűnhetett, hogy hosszú évek elteltével ismét 12 istálló alkotja majd a királykategória mezőnyét. Az új szezon kezdetére azonban ismét tizenegyre csökkent a résztvevők száma, hiszen Alain Prost „francia nemzeti csapata” csődbe ment, így az egykor sok szép napot is látott Ligier istálló végleg eltűnt a száguldó cirkuszból.
A 2002-es évnyitó közeledtével aztán kósza híreket lehetett hallani arról, hogy a Prost maradványait felvásárló Phoenix Finance részt venne a szezonban, egészen pontosan a második futamtól kezdve, hiszen az Ausztrál Nagydíjig már igen kevés idő maradt csak hátra. A sajtó persze, ahogy azt ilyenkor megszokhattuk, mindent elkövetett, hogy „megjósolja a jövőt”, így egyes bennfentesek például azt is tudni vélték, hogy a Skoda állhat a projekt mögött – annak megfelelően, hogy a várakozások szerint Tomas Enge lehetett volna a Phoenix egyik versenyzője.
Ezt aligha meglepő módon gyorsan letagadták, két nappal az Ausztrál Nagydíj után Bernie Ecclestone pedig még azt is cáfolta, hogy heteken belül új nevezővel gyarapodna a sportág. „Semmit nem vett meg, csak néhány bemutatóautót. El is felejtheti a dolgot, csak az idejét pazarolja, ha azon töpreng, hogy rajthoz áll Malajziában” – nyilatkozta vészjóslóan a Formula-1 mindenható ura a Phoenix mögött álló Charles Nickersonról.
A következő egy hétben aztán újabb részletek láttak napvilágot a projekttel kapcsolatban, mely vezetőinek egyáltalán nem szegték kedvét Ecclestone és az FIA elutasító nyilatkozatai. Mint kiderült, Nickerson 2 millió font körüli összegért vásárolta meg a Prost maradványait, s a francia istálló előző évi autóival, a Prost AP04-esekkel kívánt rajthoz állni a szezonban.
Egy ellenséget és egy szövetségest is talált a rajtrács végén: míg a Minardi-vezér Paul Stoddart kézzel-lábbal tiltakozott a Phoenix érkezése ellen, addig az Arrowsban érdekelt Tom Walkinshaw segítséget is nyújtott a csapatnak, mely valószínűleg jelölhette volna magát a „minden idők leglassabb F1-es istállója” címre, hiszen a tervek szerint az Arrows 1998-as, azaz négy évvel korábbi erőforrásait szerelték volna az autókba.
Sok jóval a pilótafelállás sem kecsegtetett: a kezdeti, Tomas Engéről szóló híreket felváltotta egy dél-amerikai páros terve: Gaston Mazzacane és Tarso Marques kettőse. A dolgok gyorsan változtak a csapat körül, a Maláj Nagydíj keddjén már Cosworth-motorról és brazíliai bemutatkozásról szóltak a hírek, melyek szerint Sepangba csak azért utaznak el, hogy ne lehessen megbüntetni őket a versenyhétvége kihagyása miatt.
Ez utóbbi hír március 12-én, kedden röppent fel, másnap pedig ki is pukkadt a Phoenix-lufi. Az FIA szerdán egyértelműen közölte, hogy a csapatnak nincs érvényes nevezése a 2002-es szezonra, így már a gépátvételről is visszautasították volna az istállót, ha egyáltalán odaértek volna időben. A szövetség egyúttal azt is leszögezte, hogy a 2003-as világbajnokságra természetesen benevezhetnek, de ehhez meg kell fizetniük az új résztvevők számára kötelező 48 millió dolláros díjat.
A sajtójelentések többek közt arra is kitértek, hogy a Phoenix tulajdonképpen le is késte a verseny előtti technikai ellenőrzést, mivel az autókat nem a FOM hivatalos szállítmányával együtt utaztatták Kuala Lumpurba, s a versenygépek bent ragadtak a vámon. Szemtanúk azt viszont megerősítették, hogy az autók legalább léteztek, bár egy beszámoló szerint igazi hibridek voltak: az AP04-eseken ugyanis az Arrows háromüléses bemutatóautója, az AX3 szárnyai díszelegtek.
Az örömittas Paul Stoddart nem sokkal később úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy az istálló tulajdonképpen csak a Prost autóit vásárolta meg, azaz magát a csapatot nem, így pedig semmi nem jogosítja fel őket a részvételre. „Röviden összegezve: ez ennyi volt. Egyetlen csapat sem támadhat fel halottaiból.” Utóbbira mostanában azért láttunk egy ellenpéldát is...
A történet egyébként még itt sem ért véget: a Phoenix ugyanis nem nyugodott bele a vereségbe, és egy váratlan lépéssel bíróság elé citálta az FIA-t, annak ellenére, hogy ekkorra többek közt az is nyilvánvalóvá vált, hogy az autójuk nem csupán nem teljesítette a kötelező törésteszteket, de még csak elképzeléseik sem voltak arról, hogy csinálják majd végig ezt a procedúrát. A per kimenetelét talán nem kell részleteznünk...
