Nemrég még úgy tűnt, hogy a szinte mindenhol lejáró szerződések ellenére is viszonylag kevés mozgás lehet a MotoGP pilótakeringőjében. Aztán viszont ledobta az atombombát a Suzuki azzal, hogy kiszállnak a szezon végén (pontosabban még csak „tárgyalnak” erről a Dornával, de aligha fog más történni), ezzel pedig hirtelen két olyan versenyző vált hirtelen elérhetővé, akiknek biztosnak tűnt a maradása a „kékeknél”. Ez egyrészt mindenki másnak rontotta az alkupozícióját, másrészt óhatatlanul nehézséget okoz az, hogy vélhetően kettővel kevesebb hely között kellene elosztani a versenyzőket (elképzelhető ugyan, hogy valaki átveszi a Suzuki helyét, de még a fő esélyesnek tartott Leopard Racing is elismerte, hogy ez nagy lépés lenne számukra).
Joan Mir helyzete tűnik egyértelműbbnek: bár rendre cáfolják az érintettek, újra meg újra előkerül híresztelésként, hogy a 2020-as világbajnok útja a Repsol Hondához vezethet, ahol Pol Espargaro helyét veheti át Marc Marquez oldalán. Espargaro biztató dobogós helyezéssel indította a szezont, azóta azonban inkább a tavalyi formáját idézi, s újfent rendre Marquez tűnik az erősebbnek házon belül – még ha ez most saját bevallása szerint is ötödik-hetedik helyeket jelenthet legjobb esetben. A spanyol maradása is valószínűnek tűnt a Suzuki-bejelentés előtt, de a HRC szempontjából érthető lenne, ha egy fiatalabb, ráadásul most elérhető versenyzőre csapnának le.
Alex Rins sorsa már érdekesebb lehet. Viszont nagyon aggódnia neki sem kell, hiszen a Le Mans-i bukását leszámítva alapvetően sokkal összeszedettebb idén, mint az előző két évben. Kérője pedig saját bevallása szerint akad bőven: a Francia GP után a The-Race szaklapnak nyilatkozva utalást tett rá, hogy a KTM érdeklődik iránta, de a menedzsere egyeztetett az Apriliával, a Hondával és a Yamahával is – magyarán a Ducatin kívül az összes márkával.
A KTM érdeklődése az ékes bizonyítéka annak, mennyire megborította a viszonyokat a Suzuki távozása. Az osztrák márkánál is erősen valószínűnek tűnt, hogy a már hosszabbított Brad Binder mellett marad Miguel Oliveira, a Tech3 pedig alighanem mindkét újoncát megtartaná. Ehhez képest nemcsak Rinsszel hozták összefüggésbe őket, hanem a Sky Sports Italia értesülései szerint Jack Millerrel is, akinek alighanem a Ducati gyári alakulatánál nem maradhat hely a feltörekvő fiatalok miatt. A KTM-nél egyfelől a nagy kérdés, hogy mi lesz Oliveirával, hiszen ha esetleg a portugál nem hosszabbít, akkor a gyári istállónál is üresedés lehet, míg a Tech3-nél elsősorban Raul Fernandez távozása miatt szabadulhat fel egy motor – és ez nem is lenne annyira meglepő, hiszen már tavaly érződött a spanyolon, hogy egyáltalán nem vágyott hozzájuk, s bár akkor blokkolta a kísérletet a gyártó, most a Yamaha újra megpróbálhatja becserkészni őt.
Ha már szóba került a Yamaha: noha Fabio Quartararo aláírása még mindig várat magára, azért nehéz elképzelhető, hogy a regnáló világbajnok szakítson a hangvillásokkal. Elvileg a másik gyári ülés is foglalt, hiszen Franco Morbidellinek 2023 végéig szól a kontraktusa, de a gyenge teljesítménye és a plusz két elérhető klasszis versenyző még akár az olaszt is nehéz helyzetbe hozhatja. A szatellit alakulatnál azonban bizonyosan lesz hely, hiszen sem Andrea Dovizioso, sem Darryn Binder maradása nem garantálható – igaz, az sem, hogy az RNF a Yamaha partnere marad, hiszen szóba hozták már őket az Apriliával is, ám ebben az esetben alighanem a VR46 lehetne a japánok új szatellit alakulata. Mindenesetre a Yamahánál felmerült a már említett Oliveira neve is, valamint Lin Jarvis nemrég elismerte: a Superbike-világbajnok Toprak Razgatlioglu júniusi tesztje egyben erőfelmérő is lesz a töröknek – más kérdés, hogy egy szatellit ülés mennyire mozgatná meg őt.
Mindeközben az Apriliánál sem dőlt még el, hogy ki fog versenyezni 2023-ban, Aleix Espargaro Le Mans-ban szomorúságának is adott hangot amiatt, hogy nem igazán haladnak jól az egyeztetések, ami tényleg meglepő a spanyol eredményeit látva. Meglepő lenne így is, ha nem hosszabbítanának vele, Maverick Vinales helyzete viszont ugyancsak ingataggá válhatott a suzukisok felszabadulásával – aligha véletlen, hogy Rinsék a noalei márkánál is tapogatóznak. És persze a fentebb említett potenciális plusz két RS-GP még tovább kavarhatja a lapokat.
A végére maradt a Ducati, ahol leginkább amiatt fájhat a vezetőség feje, hogy házon belül túl sok jelentkező van a priorizált ülésekre. Francesco Bagnaia szerződéssel rendelkezik, de az egyre nagyobb talány, kit kellene a másik motorra ültetni, amelyet jelenleg Miller birtokol. Korábban Jorge Martin tűnt biztos befutónak, de a Pramacnál idén hét futam alatt öt nullázást hozott össze. Ez pedig helyzetbe hozta a Gresininél szereplő, s az egyéves technikával már három győzelmet bezsebelő és pillanatnyilag az összetett elsőségért is harcban lévő Enea Bastianinit is.
A Ducatin belül pedig érezhetően éleződik is a helyzet: mint azt a Formula MotoGP Facebook-csoportban már írtuk, a Le Mans-i futam után Bastianini utalást tett rá, hogy Bagnaia Miller maradása mellett kardoskodhat, mert az ausztrált kevésbé tartja veszélyes csapaton belüli ellenfélnek, mint őt vagy Martint. És akkor még Johann Zarcóról vagy épp az újoncok közül egyedül meg-megvillanó Marco Bezzecchiről nem is beszéltünk. A bolognaiaknak tehát bőven van saját választási lehetőségük, így ők aligha fognak fontos szereplőivé válni a rajtuk kívül kirajzolódó jövés-menésnek – amely a fent vázolt és megszellőztetett forgatókönyveken túl még extrémebb fordulatokat is tartogathat.
Ha imádod a MotoGP-t és nem szeretnél semmiről lemaradni, akkor csatlakozz a Formula MotoGP Facebook-csoportunkhoz, ahol még több hírről és információról számolunk be a MotoGP és egyéb motoros bajnokságok kapcsán!
