A pénteki két szabadedzés után még nehéz pontos képet rajzolni arról, hogy melyik csapat lehet a legerősebb Bakuban, és hogy a top négyből kinek kell hátrányt ledolgoznia a folytatásban. Az egykörös tempó és a versenyszimulációk alapján még sok minden elképzelhető.
Győzelemre esélyes a Red Bull
Kezdjük a Red Bull-lal: a monzai fiaskó után az apró padlólemez-módosítással rögtön rendkívül versenyképessé vált az RB20-as Bakuban. Max Verstappen az élen zárta az első szabadedzést, Sergio Perez pedig az élen zárta volna a másodikat, ha nem fut hat ezredmásodperccel jobb kört nála a sokkal később, tisztább pályán érkező Charles Leclerc.
Verstappen lemaradása egyértelműen megindokolható: az utolsó, bő két kilométer hosszú padlógázas részen veszített hat tizedmásodpercet Leclerc-hez képest. A hollandnál ebben nagyon erősen benne van a motormód, hiszen Sergio Perez jóval gyorsabb volt nála ezen a szakaszon egy vélhetően jobban feltekert erőforrással, de azt is tegyük hozzá, hogy a Red Bull megint egy nagyobb leszorítóerős csomagot választott Verstappennek.
A világbajnok a legszűkebb, legkanyargósabb részen kilógott felfelé, itt a leszorítóerő és a jó kigyorsítások sok időt adtak neki, vagyis a csapat úgy kalkulál, hogy az ezzel egyenletesebbé tehető gumikopást részesíti előnyben az egyenes és az előzések helyett.
A versenyszimuláció azonban nem sikerült jól Verstappen számára. A holland nem tudott igazán gyors lenni a közepes gumikon, ráadásul elég nagy szórással teljesítette a köreit, egyáltalán nem tudott stabilan, egyenletesen autózni, ami általában nem jelent jót. A Red Bull azonban mégis jól állhat, méghozzá Perez miatt: a mexikói kiváló versenyszimulációt produkált, ő abszolút versenyképesnek tűnt a többiekkel.
Mit csinál a Ferrari?
Az egyértelmű, hogy Leclerc pokoli gyors, az első szabadedzésen ő volt a leggyorsabb a balesetéig, a másodikon pedig rövid idő alatt is megfutotta a legjobb időt, igaz, a javuló pálya a segítségére volt ebben. De Sainz tempójára sem lehetett panasz, amikor nem hibázott, az FP2-n ő volt az első helyen az első gyors körök után, nála az a gond, hogy túl sok volt az elfékezés, a kisebb-nagyobb hiba.
A versenyszimulációk terén viszont nem teljesített rosszul a spanyol, a kevésbé kihegyezett köreit viszonylag stabilan tudta teljesíteni, és kisebb kilengésekkel gyorsulni tudott az etapja során, az átlagtempója szinte a legjobb volt, bár a kevés kör ezt kicsit árnyalja. A Ferrari ugyanis jóval kisebb leszorítóerővel megy, mint a Red Bull, az egyenesben így sokkal gyorsabb, viszont mivel az autó fő erőssége a rövid, lassú kanyarokban való mozgás, emiatt még a laposabb szárnyakkal is gyors tud lenni ezekben a szektorokban. Ez viszont a gumikopásra még hatással lehet a hosszabb etapokon.
A Ferrari azért van kisebb hátrányban, mert gyorsabbnak tűnő pilótája, Leclerc nem tudott versenyszimulációt futni a balesete és a javítás miatt, így kevesebb az adat, de úgy tűnik, hogy a Scuderiával most is számolni kell akár a pole-pozícióért, akár a futamgyőzelemért vívott harcban.
Csendesebb a McLaren, de ne írjuk le őket
Lando Norris azzal kezdte péntek este, hogy kimondta: legalább három-négy tizedmásodperces hátrányban vannak a többiekhez képest, és egyelőre esélytelenek. Az adatok szerint azért ezt annyira nem eszik forrón: egy körön valóban nem ők a leggyorsabbak, de egy kicsit ezt is érdemes árnyalni, mert Norris nem ment lágygumis kört az FP2-n, míg a hosszabb etapjuk elég volt ahhoz, hogy partiban legyenek a többiekkel.
Érdekesség, hogy Norris kevésbé volt gyors, és kevésbé volt kiegyensúlyozott a versenyszimuláció során, mint Piastri, aki jó formában kezdett, és az átlagokat tekintve talán az egész mezőny legbiztatóbb etapját rakta össze. Egyrészt sokáig tudott menni, tovább, mint a többiek, másrészt nem nagyon változtak a köridejei, nem voltak nagy kilengések, nem fogyott el alatta a gumi, harmadrészt jó volt a tempó, hozta, amit például Perez.
Ez azért azt mutatja, hogy bár talán egy körön nincs annyira kiélezve az autó, de a versenyen lehet majd vele harcolni bárki ellen.
A Mercedes a sötét ló
Lewis Hamilton egész nap gyors volt pénteken, bár sosem volt igazán kiemelkedő, de az első és a második szabadedzésen is ott volt a top háromban, az autó vezethetősége pedig megfelelőnek tűnt, a melegedő ülést leszámítva nem igazán kellett megküzdeni semmivel.
A beszédes pedig a versenyetap, amit Hamilton a többiekkel ellentétben nem a közepes, hanem a kemény gumikon teljesített, és gyakorlatilag ezzel a keverékkel is hozta azt, amit a többiek a puhább verzióval: kifejezetten erős volt a tempója, de nehéz megmondani, hogy ebből pontosan mi következik majd vasárnapra, és hogy mennyit módosítanak a képleten az eltérő keverékek.
A Mercedes kicsit azért a sötétben tapogatózik amiatt, hogy George Russellt többféle technikai hiba is hátráltatta és az FP2 nagy részét kihagyta, de egyelőre Hamilton az erősebb kettejük közül, és az ő teljesítménye elég lehet ahhoz, hogy ott legyenek az élen zajló csatában.
Mindez természetesen a pénteken történtek értékelése, a csapatok szombatra módosítanak a beállításokon, változtatnak az autón, az adatok alapján kijavítják a hibákat, a pálya már jobban fog tapadni, úgyhogy lehetnek változások.
