Hiába vezetett Schumacher, a 18. helyről rajtoló japán nyert az F2-ben

A piros lámpák kialvását a bajnoki tabellát vezető Callum Ilott várta a legjobb pozícióból, mellette Robert Svarcmannal. A versenyre a mezőnyben megoszlott a taktikai preferencia: míg az enyhe többség a lágy, addig a többiek a kemény keveréken rajtoltak, így készülve a kötelező kerékcserére. A rajt az élmezőnyből némi meglepetésre egy kemény keverékeken rajtolónak, Schumachernek sikerült a legjobban, hiszen az ötödikről a harmadik helyre lőtt előre, és még Ilott-tal és Svarcmannal is szoros csatába bonyolódott az első kanyarban – a vezetést az orosz vette át. Nemcsak erről a három Ferrari-akademistáról szólt a rajt, hiszen a negyedik, Marcus Armstrong is fontos szerepet játszott, ő azonban kicsúszásával, miután a tolakodásban a kerékvetőre sodródott, onnan pedig csak a kavicságy parancsolt autójának megálljt. Pár körre emiatt meg is érkezett a biztonsági autó. 

A 8. kör elején Ilott a DRS segítségével átvette ugyan Svarcmantól a vezetést, ekkor viszont már mindketten igencsak küszködtek a lágy gumikkal, így hamarosan bokszkiállásra is kényszerültek. A mezőny élén ekkor a keményeken rajtolók csoportosultak Schumacher vezetésével. A német a 10.-től a 23. körig vezette a versenyt, ekkorra azonban már ő is látványosan szenvedett (egyszer korábban kis híján el is dobta az autót a 9-es kanyarban), a felkapaszkodó Ilott pedig körönként 2-3 másodperceket hozva rajta már kis híján utol is érte. Schumachernek – és a többieknek is – túl korán kellett a bokszba hajtani lágyakért a 37 körös verseny során, s úgy tűnt, hogy a kemény gumikon rajtolók taktikáztak rosszul: a német csak a 13. helyen tért vissza a pályára. 

A következő percek történései azonban kellően megkavarták a lapokat ahhoz, hogy ne lehessen egyértelműen kijelenteni, melyik taktika volt a hatékonyabb: amikor a 25. körben Sean Gelael összeütközött Giuliano Alesivel, a francia autója pedig lefulladt a pályán, másodszor is jött a biztonsági autó, ami összerázta a mezőnyt. Ez jó lett volna a frissen lágyakat vételezőknek, ha az ellentétes taktikán lévők, a vezetést közben visszavevő Ilott-tal az élen nem használják ki ezt az alkalmat arra, hogy egy második kerékcserével ők is lágyakat vételezzenek. De még csak nem is nekik, hanem Nobuharu Matsushitának jött ki a legjobban az időzítés, hiszen kemény gumikon rajtolva ő még ekkor készült volna egyetlen bokszkiállására, a safety car alatt pedig ezt kisebb időveszteséggel oldhatta meg, olyannyira, hogy a 18. helyről startoló japán a 3. helyen találta magát  az újraindításnál Yuki Tsunoda és Ilott mögött.

Tsunoda használtabb gumikon könnyebb prédának tűnt, ám Ilott nem tudott gyorsan elé kerülni, így Matsushita áldozatává vált, majd a brit olyannyira kibillent a ritmusból, hogy végül csak ötödikként intették le. Matsushita viszont könnyebben elment honfitársa mellett, s amikor a biztonsági autó harmadszor is megjelent, ezúttal Roy Nissany balesete miatt, a végén már csak egyetlen kört kellett versenytempóban megtennie Matsushitának a kockás zászló eléréséig. Az F2-ben rutinosak számító japán némi szerencsével szerzett váratlan győzelmet a rajtrács utolsó harmadából indulva. A második helyre Svarcman, a harmadikra pedig Guanyu Zhou került a hajrá kavarodásának végén, míg Schumacher 6. lett.

A főverseny végeredménye: