Charles Leclerc és Lewis Hamilton is többféle problémáról számolt be a némileg csalódáskeltő monzai időmérő után, és pillanatnyilag nem biztosak benne, hogy a futamon bármit tudnak majd kezdeni az egyenesben gyorsabb Mercedes-motoros autókkal.
A Ferrarik biztató formát mutattak az F1-es Olasz Nagydíj szabadedzésein, aztán viszont majdnem kellemetlen meglepetés érte őket az időmérő második felvonásában, amikor ezredeken múlt a továbbjutásuk. Ehhez képest az nagy mentés, hogy végül a második rajtsorból indulhatnak vasárnap, Oscar Piastri büntetésének is köszönhetően.
„Nagyon szenvedtünk, a Q2-ben kis híján mindkét autóval kiestünk. De hogy őszinte legyek, rengeteg problémánk volt a háttérben, amelyekkel meg kellett birkóznunk” – ismerte el az F1 TV-nek nyilatkozva a Pierre Gaslytól két tizeddel elmaradó Leclerc. „Szerintem a paddockban mindenki azt mondaná, hogy adódott valami gondja, mert ezen a pályán az egyik legnehezebb optimalizálni az erőforrást.”
„De ez nem kifogás: Pierre és az Alpine mindent tökéletesen csinált, és szerintem mindenkit megleptek a paddockban, hogy tökéletes munkát végeztek. Nagyon örülök amúgy Pierre-nek, de most rajtunk a sor, hogy megpróbáljuk visszanyerni, amit ma valamelyest elveszítettünk.”
„Nem gondolom, hogy a pole-pozíció elérhető volt, de talán egy hellyel végezhettünk volna előrébb. Azt kell céloznunk, hogy mindenből kihozzuk a maximumot, ez pedig ma nem sikerült. Meglátjuk, hogyan alakul a vasárnap.”
Arra a kérdésre, hogy lehet-e esélyük felvenni a versenyt vasárnap George Russell-lel és a Mercedesszel, valamint le tudják-e majd hagyni a meglepetésember Gaslyt, így reflektált Leclerc: „Mi is ugyanezt a kérdést tesszük fel magunknak. Úgy gondolom, az egyenesben nagyon erősek, a kanyarokban mi vagyunk nagyon erősek, itt viszont elég sok az egyenes.”
„Szóval ott eléggé ki leszünk szolgáltatva, és nehéz lesz támadni, de az is igaz, hogy az energia-leadás nagy különbségeket eredményezhet egyik vagy másik irányba, és ez egy ponton lehetőséget adhat nekünk az előzésre. Úgyhogy okosnak kell lennünk, aztán meglátjuk, hol végzünk.”
A monacói kollégájától csupán néhány ezreddel elmaradó Hamilton így értékelte az időmérőt: „Határozottan nagyon-nagyon kemény volt. Az autó jónak érződött az edzésen, aztán az időmérőre nem változtattunk semmin, szóval jól éreztem magam a Q1 előtt, ami erősen is sikerült.”
„Aztán a Q2-ben elég sokat várakoztunk a bokszutcában az első etap előtt, és valamiért egyszerűen nem volt meg a tempónk: nem igazán tudom, miért, a guminyomás, a gumihőmérséklet volt-e, vagy valami más… Úgyhogy ezt meg kell vizsgálnunk.”
„És aztán a Q3-ban nagyon rosszul sikerült kiviteleznünk mindent, a senki közepén találtam magam. Egy másik autót követve gyorsabban érkezünk meg a kanyarokhoz, így a féktáv kicsit más, alkalmazkodni kell. Fel kell venni a ritmust, nekem pedig ez nem igazán sikerült a Q3-ban. Nem volt borzalmas a köröm, de mint mondtam, változtak a referenciapontok, és végső soron nem sikerült kihoznunk a maximumot.”
Ami a futam esélyeit illeti, Hamilton még Leclerc-nél is egy árnyalattal pesszimistább volt, bár ismét köszönetet mondott a Ferrarinak a második ADUO-motorfejlesztésért: „Úgy gondolom, igazán remek autónk van. A Mercedes-motor előttünk van, és szerintem jó munkát végeztünk azzal, hogy ennyire közel kerültünk hozzájuk.”
„De az egyenesben még mindig több tizedet nyernek hozzánk képest, és ez van. Szóval csak próbálnunk kell a legjobbunkat nyújtani, és bízni olyan pályákban, ahol nem ennyire fontos a motorerő. De roppant hálás vagyok a srácoknak a gyárban, mert hoztunk fejlesztést, tényleg keményen nyomják, egyszerűen csak ilyen helyzetben vagyunk.”
