Legalább egy fekete-fehér zászlós figyelmeztetést megért volna Oscar Piastri szerint az, ahogy Charles Leclerc a pálya szélére szorította a csatájuk közben a Kemmel-egyenes végén – főleg úgy, hogy az összeérés miatt némileg meg is sérült a McLarenje.
Piastri a külső íven próbálkozott a hosszú egyenes végén Leclerc mellett, de a monacói keményen védekezett, a féktávon pedig a két autó kerekei össze is értek. A felügyelők úgy ítélték meg, nem szükséges büntetni a ferrarist: indoklásuk szerint Piastri még nem volt pozícióban, és Leclerc sem húzódott ki agresszíven, csak követte a versenyívet a kanyarodás előtt.
Maga a McLaren-pilóta azonban kicsit másképp látta a történteket: „A fehér vonalon voltam, és kiszorítottak. Úgy gondolom, először is nagyon szerencsések voltunk, hogy nem lett ebből nagy baleset, hiszen gyakorlatilag a féktáv elején értek össze a kerekeink. De nem igazán tudom, hova kellett volna mennem, szóval az, hogy ez nem volt…”

„Nem mondom azt, hogy feltétlenül büntetés járt volna érte, de legalább egy fekete-fehér zászlós figyelmeztetés vagy valami, mert ha azt gondoljuk, hogy ez rendben van… Úgy értem, egy dolog, hogy vannak ilyen összeérések, de már az sem a legjobb, hogy tudod, hogy megúszhatod, hogy ha az abszolút legminimálisabb helyet hagyod a másiknak” – ecsetelte az ausztrál a Formula.hu jelenlétében.
Az ügyről természetesen Leclerc-t is kérdezték, a monacói azonban nem akart belemenni a részletekbe a dobogós sajtótájékoztatón: „Inkább beszélnék az első körről, hogy őszinte legyek, mert a nyolcadik körben elég szoros volt a helyzet. Szerencsére nem volt következménye egyikünk versenyére nézve sem, szóval ez jó.”
Ez utóbbi kijelentése Leclerc-nek nem teljesen fedte a valóságot, a végül ötödikként befutó Piastri szerint legalábbis a kontakt után némileg sérült a McLarenje: „Az első etapban nagy szerepet játszott a sérülés, mert elég sok leszorítóerőt veszítettem, ami hatással volt kissé az autó egyensúlyára, úgyhogy onnantól kezdve nagyon küszködtem, amíg cserélni nem tudtuk az első szárny véglapját, ami némileg kompenzálta a dolgokat.”
„A második etap valamelyest jobbnak tűnt, de nagyon trükkös volt vezetni az autót tiszta levegőben is, majd amikor Lewis elém került, és a felkavart levegőjében, hihetetlenül nehézzé vált a dolgot. Visszavettem másfél-két másodpercnyi távolságra, újra stabilizáltam a tempót, de még akkor is sérült volt az autó, és ez egyértelműen tényező volt.”