Az SF-23 egyik gyengébb pontja a féknyereg volt: a csapat egy hagyományosabb, merevebb kialakítást használt a pontosabb kanyarodás érdekében, míg a riválisok, elsősorban a Red Bull, innováltak a súlycsökkentés érdekében. A Ferrari aerodinamikai vezetője, Enrico Cardile beszélt arról, a különbség nem kifejezetten az alkatrész mérete volt:
„Nem gondolom, hogy a többi csapatnak kisebb féknyerge lenne” – válaszolta Cardile az Auto Motor und Sport felvetésére. A szakember okkal van tisztában a többi istálló megoldásával, hiszen a féknyergek fejlesztése nyilvánosan zajlik:
„Ez egy úgynevezett nyílt forrású komponens. Ha egy csapat valamin változtat, akkor meg kell osztaniuk a CAD-ben készült terveket mindenki mással, így mi is láthatjuk. Természetesen fotókat is tanulmányozunk. Annyit elmondhatok, hogy a féknyergek mérete szinte ugyanakkora minden csapat esetében.”
A méretbeli különbségek hiánya ellenére Cardile nem cáfolja az elméletet, hogy a Red Bull a féknyereggel is súlyt spórol:
„A Red Bull új technológiát vezetett be a szezonban, amely különbözik attól, amit mi és a Mercedes használunk sok év óta. Előfordulhat, hogy ezekből az új féknyergekből súlyelőny származhat, ezt meg kell vizsgálni. De hogy egy alkatrész egy milliméterrel nagyobb vagy kisebb, nem számít” – magyarázta az olasz szakember.
Így működnek együtt a csapatok és a Brembo
A Formula-1-es istállók fékalkatrészeit a Brembo szállítja be: kilenc csapat esetében az olasz cég, egy alakulatnál a Brembo Csoporthoz tartozó AP Racing gondoskodik a féknyeregről és fékbetétről. Mivel azonban a fékrendszer az autó szerves része, amelyet a karosszéria környező területéhez igazítanak, minden csapat féknyerge egyedi: a tervezést az istállók végzik, együttműködésben a fékpartnerrel – ezért nyílt forrásúak a komponens tervei.
