Helyi idő szerint délután, de még világosban gördültek először pályára az autók a Szingapúri Nagydíj első szabadedzésén, itt tapogathatták le először a versenyzők és a csapatok azt, hogy milyen terhelés vár rájuk – még akkor is, ha a körülmények nem voltak igazán mérvadóak az időmérőre és a futamra. Egyúttal ez jelentette a főpróbát Alexander Albon számára is: a brit–thai versenyző a vakbélműtétje után próbálgatta, hogy képes-e megbirkózni fizikálisan a szingapúri pályával.
Az ismerkedős, tesztelgetős, ritmusfelvevős gyakorlás elején George Russell hibázott egyet, megforgatta a Mercedest, megkoccolta a falat, de nem esett érdemi bántódása az autónak. A pálya rendkívül koszos volt és nagyon csúszott még, de Lando Norris például a pattogásra is panaszkodott: hiába aszfaltoztak Szingapúrban, az utcai pálya akkor is utcai pálya maradt.
A Red Bullok jól nyitottak, Verstappen és Perez hamar egy-kettőbe állította a két autót, a Ferrari viszont egész máshonnan indult: Leclerc a garázsban a ragadt, a szerelők próbáltak meggyógyítani valamit az F1-75-ön, amit a szerelők fennmaradó része sorfalállással igyekezett eltakarni a külvilág elől. Eltelt nagyjából húsz perc, mire a monacói ki tudott jönni a pályára, futott két kört, amivel a középmezőnyben foglalt helyet, majd visszatért a bokszba – legalább adott magáról életjelet, a nehézkes kezdés után ezt is pozitívumként értékelhették a Scuderiánál.
Összességében remek formát mutatott az Alpine-nal Fernando Alonso és Esteban Ocon, de váratlanul jól kezdtek az Aston Martinok is: húsz perccel az edzés vége előtt Lance Stroll és Sebastian Vettel is ott volt a top hatban. A siker azért elég hamar keserédes lett: Stroll falnak csapta az autó bal hátulját az ötös kanyarban és megütötte a kereket (nem sokkal korábban Carlos Sainz is kis híján ugyanígy járt ugyanitt), amellyel piros zászlót okozott, meg kellett állnia a pályán.
A probléma elhárítása után Sainz feszült neki még egy gyorskörnek, de az utolsó kanyarban hibázott, így Leclerc-re maradt, hogy megmentsen valamit a Ferrari becsületéből: a monacói pedig jött, látott és három tizedmásodperces hátránnyal a második helyre hozta be a Ferrarit. Itt, az utolsó percekben kezdett magára találni a Mercedes is: Russell hét perccel a vége előtt hozott egy negyedik időt és jött be Sainz elé. Erre tromfolt rá nem sokkal később Lewis Hamilton, aki teljesen váratlanul, szinte a semmiből előugorva még Verstappent is megelőzte 84 ezreddel és átvette a vezetést úgy, hogy addig a fasorban sem volt senki a hollandhoz képest.
Összességében úgy foglalhatjuk el a tapogatózós egy órát, hogy Verstappen végig egy lépéssel a mezőny előtt járt, végig gyorsabb volt mindenkinél nem is kevéssel, de a végén nem futott gyorskört, míg Hamilton a már tisztább pályán odaszúrt egyet zárszóként, amellyel el is vitte az első helyet a világbajnok elől. A Ferrarik egyelőre nem tűntek túl gyorsnak (Sainznak nem is volt tiszta köre, Leclerc pedig tisztább pályán is kikapott Verstappentől), Perez szokásos hátránya most is megvan csapattársához képest, Hamilton teljesítményét viszont felértékeli, hogy szinte rögtön Russell után futotta a körét, akinek kiosztott egy másodpercet.
Az Alpine és az Aston jó teljesítménye mellett említsük meg, hogy gyengén kezdett a McLaren.
Az első szabadedzés végeredménye:
