Kedden hivatalossá vált, hogy 2023-tól duplájára nő a sprintversenyes nagydíjhétvégék száma, így jövőre már hat alkalommal is fognak szombaton egy harmadtávú futamot rendezni a Formula-1-ben. Az Auto Motor und Sport szerint azonban a háttérben zajlanak az egyeztetések arról, hogyan lehetne még tovább fokozni a show-t az F1-ben. Stefano Domenicali, az F1 vezérigazgatója az utóbbi időben valóban többször is beszélt arról, hogy feltett szándéka, hogy a jövőben a nagydíjhétvégék minden napja téttel bírjon, ezzel is hozzájárulva az izgalmakhoz.
A német portál értesülései szerint az ötletek között kapásból van olyan, amely a sprinthétvégéket érintené. A lap úgy tudja, felmerült annak lehetősége, hogy az ilyen fordulókon két időmérő edzést rendezzenek: az egyiket péntek délután, amellyel a sprintre kvalifikálnának a pilóták, a másikat pedig szombat délelőtt (kiváltva ezzel az egyébként teljesen felesleges második szabadedzéseket), ami a vasárnapi nagydíj rajtsorrendjét határozná meg. Ezzel a sprint elveszítené kvalifikációs jellegét, és egy teljesen önálló eseménnyé válna – ahogy például a MotoGP-ben is tervezik ezt.
De van más elképzelés is a tarsolyban. Az Olasz Nagydíj forró témává vált a biztonsági autó mögött befejeződő futamok kérdése: az AMuS szerint előkerült opcióként, hogy az utolsó körökben a baleseteknél piros zászlóval szakítanák meg a versenyeket, hogy mindenképp versenykörülmények között érjen véget a nagydíj. Jelenleg piros zászlót csak alapos indokkal lehet belengetni – ha például valami eltorlaszolja a pályát vagy egy versenyző orvosi ellátásra szorul –, show-javító okokból nem, de tengerentúli szériákban például ez bevett gyakorlat.
Szintén a safety carhoz kapcsolódó ötlet, hogy a jövőben a virtuális biztonsági autós fázisok helyett szinte minden esetben az „igazit” küldenék a pályára. Nem nehéz belátni, hogy ez is az izgalmakat fokozná, hiszen a biztonsági autó eltünteti a különbségeket a pilóták között. A VSC ráadásul sokszor igazságtalan előnyhöz juttatta azokat a pilótákat, akik számára éppen jó időben léptették azt életbe, mert akkor jártak a bokszutca környékén.
Ugyancsak Monzában csúcsosodott ki a rajtrácsbüntetések problémája, amikor órákkal az időmérő vége után sem lehetett tudni, ki hányadik pozícióból startolhat a másnapi futamok. Az Auto Motor und Sport szerint ezt úgy orvosolnák az illetékesek, hogy akárhány komponenst is cserélnek egy autó erőforrásában, az adott versenyző mindenképp a rajtrács végére sorolódna. Ezzel megspórolnák a számolgatást és a csapatok sem taktikáznának azzal, hogy hol és hány alkatrészt cseréljenek ki a motorban. Értelemszerűen így a büntetettek között egyszerűen az időmérős végeredmény rangsorolna a mezőny végén.
Az F1 egyik állandóan kritizált elemét, a DRS-t is megreformálhatják a híresztelések szerint. Elképzelhető, hogy szintén az izgalmak fokozása érdekében a jövőben már a rajtok és az újraindítások utáni körökben is engedélyeznék az állítható hátsó szárny használatát (jelenlegi szabályok értelmében ezzel két kört kell várni a start és az SC-fázisok után). Szintén egy lehetőség az is a DRS-vonatok felszámolására, hogy nem kijelölt zónákban nyithatnák a pilóták a szárnyat, hanem egy körön megadott ideig, de szabadon választható helyen – ahogy azt például 2009-ben a KERS bevezetésekor is láthattuk –, ezzel egy újabb taktikai elemet csempészve a pályán zajló csatákba.
