A Formula-1 idén ünnepelte a 71. születésnapját, és ebben a 72. szezonban nem is érheti szó a ház elejét az események miatt. Kaptunk egy kétszemélyes világbajnoki csatát (ráadásul két különböző istálló színeiben), olyan felfokozott érzelmekkel, amelyekre régóta nem volt példa. Avattunk új győztest, örülhettünk új erőre kapó csapatnak és pilótának egyaránt, és az egyszerre leghosszabb és legrövidebb nagydíjat is végignézhettük.
A problémák, amik miatt a sport a kritikákat kapta, azonban nem váltak köddé; előzni sokszor továbbra is lehetetlen, máskor pedig túl egyszerű a DRS miatt, a versenyek kiszámíthatóak, a sorrend alig bolydul meg. A bírálók, javarészt azok, akik már régebb óta együtt élnek a száguldó cirkusszal, gyakorta megjegyzik, hogy egykor érdemesebb volt követni a futamokat, mint manapság. A „régen minden jobb volt” legfrissebb példája David Coulthard, aki ugyan nem a pályán zajló történéseken, hanem a fiatalokon köszörülte a nyelvét, de ő is a régi szép időket emlegette.
A „nagyöreg”, négyszeres francia világbajnok, Alain Prost saját podcastjében próbált utánajárni, miért is hozzák fel sokan a dicső múltat. Az egyik legfontosabb tényező szerinte az összehasonlítgatásban, hogy emberek vagyunk, az emlékezetünk pedig hajlamos arra, hogy idővel mindent megszépítsen. „Néha, akárcsak az életben egyébként, az, hogy hogyan érzékeljük a dolgokat, fontosabb a valóságnál” – kezdte, rávilágítva, milyen erősen ott húzódik a jelenség mögött a pszichológia.
Prost elárulta, többször is beszélgetett veterán rajongóival az F1-nek, mindannyiszor megérdeklődve tőlük, miért vélekednek a sportról úgy, ahogy. „Megkérdeztem embereket, akik az én időmben is követték a sportot, és követik ma is, és manapság talán kevésbé érdekli őket. Megkértem őket, mondják el, mi a különbség, és emlékszem néhány válaszra. Egy különösen érdekes volt. Az a személy ezt mondta: amikor ti versenyeztetek, az elejétől a végéig a tévé előtt ültünk, és tudtuk, hogy bármi megtörténhet. Például a megbízhatóság miatt, és nagyon gyakran, amikor motorgond miatt ömlött mögötted a füst, értettük, mi történt. Szomorúak voltunk, és vártuk a következőt. De nem kellett semmi magyarázat.”
A technikai fejlődés valóban komplexebbé tette a Formula-1-et, és a kritika, miszerint akár egy majom is könnyedén tudná vezetni ezeket az autókat, már a versenyzők szerint sem áll meg. Arra maguk a résztvevők is panaszkodnak ugyanakkor, hogy a sport kezd kissé túlkomplikálttá válni. Prost ezt nem is vonja kétségbe, azzal azonban vitatkozna, hogy ha visszatérnénk a régi napok egyszerűségéhez, az érdemi változást hozna. Példának az előzéseket hozta fel. „Sokkal-sokkal több előzés van, mint az én időmben. Sokszor beszélünk a DRS-ről, és hogy ez mű. Megvan a haszna, enélkül még kevesebb előzés lenne. De ha visszatérnénk ahhoz a sporthoz, amit ismertünk, nem hiszem, hogy az emberek jobban érdeklődnének. Nem lenne túl nagy különbség. Néha így is látni olyan egyszerű előzéseket, hogy az már nem is versenyzés többé” – véli a világbajnok. A legjobb, ha megpróbáljuk élvezni, ami van, hiszen ahogy fogalmaz, „nem lehet minden embert boldoggá tenni.”
