Valtteri Bottas a hétvége mindhárom szabadedzésén gyorsabb volt csapattársánál az F1-es versenyhétvégét első alkalommal rendező pályán. Mugellóban legutóbb 2012-ben rendeztek szezonközi tesztet, a mezőny néhány tagja pedig versenyzett itt korábban juniorszériákban, ám alapvetően mindenkinek új tapasztalást jelentett ez a sodrós pálya, amikor az idei, minden korábbinál gyorsabb Formula-1-es autókkal kihajtottak rá péntek délelőtt.
Hamilton az időmérő Q2-es szakaszában tudott először Bottas fölé kerekedni a hétvége során, majd 59 ezredmásodperces előnnyel meg is nyerte a kvalifikációt, de elmondása szerint komolyan küszködött azzal, hogy megtanulja tökéletesen venni a pálya 15 kanyarját, pedig még a brackley-i szimulátort is igénybe vette hozzá.
„A múltban mindig úgy éreztem, és még most is hajlamos vagyok azt gondolni, hogy az egyik erősségemnek az új pályák gyors megtanulása számít. Most pedig még a szimulátorba is beültem, amit sohasem teszek, és mégsem érzem, hogy ez különösebben segített volna” – idézi a Motorsport Hamiltont.
„Rengeteg munkába került, hogy eljussak erre a szintre. Akárhányszor kihajtottam, képtelen voltam megtalálni a határokat a pálya egyes szektoraiban. Valtteri mérföldekkel előttem járt ebben a tekintetben. A nyomás tehát nagyobb volt, mint valaha, hiszen ha nem végeztem volna el a szükséges munkát, akkor nem is érem el ezt a mai eredményt.”
A brit rámutatott, a külvilág mennyire keveset is lát abból, a versenyzőknek a pályán kívül is milyen sokat kell dolgozniuk és elemezniük ahhoz, hogy aztán az autóban ülve a lehető legjobb teljesítményt sajtolják ki magukból és a technikából.
„Elképzelhetetlen mennyiségű részleten kellett átrágnunk magunkat. Az elmúlt éjszakán konkrétan az összes kanyart egyenként darabokra szedtem, így próbálva finomhangolni a beállításokat. Nagyon keskeny a határvonal aközött, hogy alulkormányozott vagy túlkormányzott-e az autónk, hogy a határon autózunk-e vagy sem. Lehet, hogy egy kanyarban eljutunk a határig, de a többiben már nem, ezért nagyon fontos, hogy megfelelő egyensúlyba kerüljünk önmagunkkal, hogy pontosan tudjuk, mire van szükségünk, és megpróbáljuk előre megjósolni, hogyan fog viselkedni az autó. Komoly tudomány van az egész mögött. Emiatt is tisztelem annyira minden versenyzőtársamat, hiszen nemcsak jó vezetési képességekre van szükségünk, hanem át kell látnunk mindezeket a dolgokat, és kicsit magunknak is mérnököknek kell lennünk” – fogalmazott a szombatot végül 95. F1-es pole-pozíciójával záró brit.
