Hamilton egész hétvégén a csapattárs, Valtteri Bottas mögött volt, így bátran lehetett arra számítani, hogy a finn behúzza a pole-pozíciót is. Úgy tűnt, hogy ez meg is történik, hiszen az északi pilóta diktálta a tempót az első két szegmensben, azonban a mindent eldöntő Q3-ban Hamilton jött, látott és begyűjtötte idei 3., pályafutása 86. pole-ját. „Az első két etapban Valtteri borzalmasan gyors volt, én viszont még mindig csak bajlódtam az autóval. Amikor eljött a Q3, már tudtam, hogy hol kell gyorsulnom és meg is próbáltam megcsinálni. Az első kör fantasztikus volt, elégedett voltam vele, de tudtam, hogy szoros lesz a vége, ezért találnom kell még némi időt. A második menet az utóbbi idők egyik legjobb körének ígérkezett, elég jelentős volt a javulás az utolsó előtti kanyarig, de a szél miatt picit megcsúszott az autó hátulja, de az is lehet, hogy talán kicsit túl gyors voltam. Mindettől függetlenül nagyon boldog vagyok, mert pole-t szerezni egyre nehezebb és nehezebb feladat. Pláne, hogy Valtteri eszméletlen köröket futott a korábbi nagydíjak során az edzéseken és az időmérőkön is, és általában ott vannak a sarkunkban a Ferrarik is” – fogalmazott Hamilton, aki megjegyezte azt is, hogy Bottas teljesítménye miatt kénytelen volt „valamit előhúzni a kalapból” ahhoz, hogy megcsípje az első rajtkockát.
A brit nem először művelt hasonlót, hogy akkor robbantott, amikor kellett, holott úgy tűnt, hogy – ahogyan mondani szokás – „fejben nincs itt”. Amikor a szabadedzéseken Bottas mögött lapult, többen is szóba hozták, hogy bezzeg arra volt esze, hogy csütörtökre szabadnapot vegyen ki és elmenjen Karl Lagerfeld búcsúztatására, ahelyett, hogy részt vett volna az ilyenkor szokásos mérnöki megbeszéléseken. Ahhoz, hogy ezt megtehesse, szüksége volt a csapatfőnök, Toto Wolff engedélyére is, akinek szerepe épp ebben válik kulcsfontosságúvá. Hogy miért? Az osztrák egyre inkább kezd egy agysebészre emlékeztetni, aki kiváló érzékkel turkál az emberei fejében és tökéletesen tudja, hogy mikor, mit kell engedni ahhoz, hogy a gépezet elemei kihozzák magukból a legjobbat. Hamilton esetében ez különösen igaz. A szakvezető engedett neki néhány éve, amikor a brit LaFerrarit akart vásárolni, holott a szigorú nagyvállalati közegben egy konkurens márka autójával furikázni jóformán istenkáromlással ér fel, de a húzás bejött, a brit boldog volt és hozta is az eredményeket. Sokak szerint fejfájásra adott okot az is, hogy a pilóta engedélyt kapott arra, hogy Tommy Hilfiger oldalán fejest ugorjon a divat világába, hiszen ez is megoszthatja a figyelmet, de a jelek szerint a kalandozás mégsem okoz komolyabb zavart a rendszerben. Emlékezetes az az eset is, amikor tavaly a Szingapúri Nagydíj előtt Hamilton New Yorkból Sanghajba repült egy divatbemutatóra, onnan vissza New Yorkba, majd Európába, és onnan Szingapúrba a nagydíjra. A néhány nap alatt lezavart világturnét jól dokumentálta a közösségi médiában, a szakma általános megdöbbenésére: többen óriási felelőtlenséget kiáltottak, mondván, ilyen utazgatás után hogyan tud majd a versenyre összpontosítani, a válasz azonban nem váratott sokat magára: a brit pole-ból rajtolva nyert, újfent igazolva, hogy Wolff nem teszi rosszul, ha alkalomadtán enged a kényének, kedvének.
„Lewis esetében el kell fogadnunk, hogy a versenyek közötti időszakok fontosak ahhoz, hogy után a versenyzésre tudjon összpontosítani. A tavalyi, Szingapúr előtti utazgatása jó példa, hiszen akkor sokan azt mondták nekem, hogy ’miért engeditek ezt?’. De megengedtük és azon a hétvégén a valaha volt legjobb Lewis Hamiltont láttam. Nekem most sem volt gondom azzal, hogy nem jött el csütörtökön. A létező legnagyobb tisztelettel kért engedélyt arra, hogy később érkezhessen. Megkérdezte, hogy nem okoz-e gondot ezzel a pályán végzett munkával kapcsolatban, mert ezt nem szeretné, de mindenképpen szeretne ott lenni a párizsi eseményeken. Felhívtam a mérnököket és megegyeztünk, hogy nem lesz gond abból, ha picit elcsúsztatjuk a programot, hogy ott lehessen a divathéten” – mondta a mostani esetről Wolff azon a sajtóértekezleten, amelyen jelen volt a formula.hu is.
Niki Lauda ugyan roppant szigorú vezető hírében állt, de köztudott volt, hogy kiváló érzékkel kezelte a pilótákat, valamint a csapattagokat is, és szinte biztosak lehetünk abban, hogy a közös munka során Wolff sokat tanult a közelmúltban elhunyt honfitársától és kollégájától. A csapat struktúrájának más szegmenséből is lehet példákat hozni erre: James Vowles, a Mercedes stratégiai guruja például a közelmúltban is hozott rossz döntéseket, olyanokat, amelyek miatt máshol már biztosan a vérét vették volna, Wolff azonban nem vérengző típus, inkább arra használja fel az ilyen eseteket is, hogy motiválja a csillagos gárda munkatársait.
„Sok évvel ezelőtt elhatároztuk, annak érdekében, hogy ki tudjuk hozni a legjobbat a nálunk dolgozó személyekből, és nem csak a pilótákból, meg kell próbálnunk megérteni azt, hogy az adott személyiségek hogyan működnek a lehető legjobban. Ez azt jelenti, hogy meg kell próbálnunk nem beskatulyázni az embereket és korlátok közé szorítani őket azzal kapcsolatban, hogyan éljék az életüket. Azon vagyunk, hogy minden kulcsemberünket megfelelő helyen, a megfelelő állapotban tartsuk. Vannak olyan magas rangú munkatársaink, akiknek 3-4 napos a munkahét. Elmehetnek például biciklizni. Igen, biciklizni, mert tudjuk, hogy imádják ezt, és ha van lehetőségük erre, az nagyon jót tesz az agyuknak is és kifogástalan formában térnek vissza, hogy végezzék a munkájukat. Ahhoz, hogy ez működjön, sok időt kell a munkatársak között tölteni és meg kell ismerni őket. Lewis jó példa, nála nem működik az, ha korlátok közé szorítják. A mai nap újra megmutatta azt is, hogy ő akkor működik a legjobban, ha megadjuk neki a szabadságot, hogy hódoljon a szenvedélyeinek. Több mint hatszáz ember dolgozik a csapatunkban, számomra pedig mindig is az lesz az elsődleges feladat, hogy minél jobban megismerjem őket és kihozzam belőlük a lehető legjobbat” – mondta Wolff.
Hogy lehet-e ezt a hozzáállást, mentalitást a kulcsfontosságú összetevők egyikének titulálni a Mercedes jelenlegi sikerszériájával kapcsolatban? Szerintünk biztosan, hiszen az F1-es csapatok általában a végtelenségig túl vannak szabályozva belül is, a formula.hu-nak válaszolva Wolff azonban szerényen csak annyit jegyzett meg: „ Nagyon sok más dolognak is klappolnia kell ahhoz, hogy jöjjön a teljesítmény és meglegyenek az eredmények, de bízom benne, hogy ez a hozzáállás is jelent valamit.” Sokatmondó volt az a válasz is, amelyet a sajtóértekezleten sütött el, amikor arról kérdezték, hogy a pole elvesztése miatt egyébként láthatóan morcos Bottas kaphat-e hasonló szabadnapot, ha épp úgy érzi, hogy arra van szüksége: „Hogyne! Bármikor!”
