A Liberty elsősorban azzal a céllal vezetné be 2021-től a meghatározott költségkorlátot, hogy csökkenjen a Formula-1 élcsapatai és a középmezőny közti szakadék. A jelenlegi helyzet ugyanis azt eredményezi, hogy az élcsapatok közel kétszeresét költik el a középmezőny és a kiscsapatok kiadásainak. Az ezzel kapcsolatos és már hosszú ideje húzódó megbeszélések egyik állomasaként a Liberty múlt héten Genfben találkozott az FIA-val és a csapatok képviselőivel, hogy a 2021-es szabálymódosításokról tárgyaljanak.
A német Auto Motor und Sport értesülései szerint Chase Carey, a Liberty első embere itt jelentette be a költségkeret további csökkentését, ami a kezdeti 150-200 millió dollár helyett 135 millió lenne. Az F1-et jelenleg irányító amerikai tömegkommunikációs cég ezt a költséghatárt fokozatos átmenettel vezetné be az F1 csapatai számára, így 2021-ben 185 millió dollár, 2022-ben 160 millió dollár lenne a plafon, majd 2023-ban érné el a végleges, 135 millió dolláros határt a csapatok költségvetése.
Az AmuS úgy tudja, elsősorban a két élen álló istálló, a Ferrari és a Mercedes azok, akik már a kezdeti költséglimit bevezetésével sem értettek egyet, és abban reménykedtek, meg tudják győzni a Libertyt az ötlet elvetéséről. „A Formula-1 vezetőinek azonban elfogyott a türelme a csapatokkal szemben” – tudta meg a német szaklap. Ezért a Liberty és az FIA a múlt heti stratégiai megbeszélésen keményebben lépett fel a csapatok képviselőivel szemben, és az alkudozások helyett tovább csökkentett a tervezett limitértéken.
Az FIA Genfben június 30-át tűzte ki határidőként a 2021-es szabálykönyv technikai és műszaki részleteinek véglegesítésével kapcsolatban. A Liberty ugyanis attól fél, a csapatok az elnyújtott megbeszélésekkel időhúzásra és egy esetleges status quo felállítására játszanak, ezért szeretnék még idén, 18 hónappal előre lefektetni az F1 jövőjének alapjait.