Az utóbbi évek folyamatos süllyedése (a hibrid éra elején sima konstruktőri harmadik hely, aztán kevesebb pont, 2016-ban már csak ötödik hely, tavaly pedig még kevesebb ponttal, feljebb lépésre esélytelenül ötödik hely) után idén eléggé más irányba indult el a Williams, a héten bemutatott FW41 a csapat szerint agresszívebb és a korábbiaktól jelentősen eltérő aerodinamikával rendelkezik. De elég lesz ez ahhoz, hogy újra elinduljanak felfelé?
A csapatot rengetegen kritizálták az elmúlt két szezon során, hogy a Mercedes-motor ellenére miért nem tud olyan autót gyártani ilyen múlttal, amely képes legalább közvetlenül a három nagycsapat mögött végezni, illetve az egyre "érdekesebb" pilótaválasztás miatt is sokan megtalálták Claire Williamséket - Lance Stroll beültetése, Felipe Massa visszahívása, majd most Szergej Szirotkin leigazolása is minimum kérdőjeles döntés volt sokak szemében.
Utóbbi most is kérdéseket vet fel, hiszen ha összehasonlítjuk ezt a Stroll-Szirotkin párost a Force India Perez-Ocon kettősével, a Renault Hülkenberg-Sainz duójával, vagy akár a McLaren Alonso-Vandoorne felállásával, akkor nem nagyon tudunk olyat mondani, amiben bízhatnak a grove-iak - még ha feltételezzük is, hogy Stroll fejlődik tavalyhoz képest, egyrészt van honnan, másrészt Szirotkin akkor is újonc és ha olyan elképesztő tehetség lenne, akkor nem kellett volna eddig várnia egy F1-es ülésre. Félreértés ne essék, kiváló autóversenyzőkről beszélünk, akik előtt biztosan fényes jövő áll, de azt nem jelenthetjük ki jelen pillanatban, hogy a 2018-as szezonban a pilóták fognak a Williams javára dönteni a középmezőnyben, és akkor még valószínűleg finoman fogalmaztunk.
Marad az autó, ami szintén folyamatosan gyengült a riválisokhoz képest az utóbbi időben és a többiek inkább felfelé mozoghatnak idénre is: a McLaren mindenképpen előrelépést vár a Renault-motortól és a gyári Renault is egyre feljebb kapaszkodna, így ha nem tudja magát stabilizálni a Williams, akkor még a pontszerzés sem biztos, hogy rendszeresen meglehet önerőből.
Miben bízhatnak? Nos, elsősorban Paddy Lowe-ban, hiszen ez az első olyan autó, amit már a korábbi Mercedes-szakember irányításával terveztek és építettek. Lowe több helyen is megemlítette, hogy szorosabban működtek együtt a cég különböző részei az idei autóval kapcsolatban, ez pedig előrelépést jelenthet és valójában ez hozhat változást - ha Lowe képes összefogni az egész csapatot és a jó irányba terelni a fejlesztést, akkor megfordulhat az utóbbi években látott folyamat.
Komoly gondjaik voltak az elmúlt időszakban a leszoríterővel, a különböző változásokra való reagálással, a lassú pályákkal, a gumikezeléssel is - Lowe komplexebb autót ígért most és kiemelte Dirk de Beer érkezését, aki az aerodinamikai részleg vezetését vette át. De Beer korábban James Allison alatt dolgozott és nagy szerepe volt a Ferrari 2017-es autójának tervezésében, de tavaly március óta már a Williamsnél van, így a mostani autóra nagy hatása volt, a szemléletváltás mindenképpen az ő érdeme is.
Egyelőre nagyjából ennyit lehet elmondani a Williamsről - a "stáb" változása alapvető minden csapatnál és a jó stáb a siker titka, de jelen pillanatban főleg ígéreteket és terveket kaptunk, a többit majd a pályán meglátjuk. Az mindenesetre biztos, hogy a múltat és a hátteret tekintve a Williams jelenleg egy "kisebb nagycsapat", amely nem nagyon engedheti meg magának minden különösebb ok nélkül (például ha nem néznek bele egy Honda-szerződésbe...), hogy a középmezőny második felébe csússzon, főleg, hogy egy olyan "nagyobb kiscsapat", mint a Force India, kifújja az orrát...
