DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. április 25. csütörtök
F1

Miért tűnnek el a kavicságyak az F1-ben?

A 21. századi Forma-1 egyet jelent a hatalmas, leaszfaltozott bukóterekkel, s bár néhol még láthatunk kavicságyakat, egyre kevesebb van belőlük. Az FIA biztonságért felelős szakembere elmondta, miért.

Nem lehet azt mondani, hogy kizárólag Hermann Tilke, a Forma-1 ügyeletes pályatervezője tehet a leszfaltozott bukóterek térhódításáról a sportágban, de tény: az általa megálmodott helyszínek magukkal vonták a többi, történelmi helyszín átalakítását is, legyen szó Spáról, Silverstone-ról, vagy éppen a mi Hungaroringünkről. A bukóterekkel kapcsolatos diskurzus tavaly igencsak fellángolt a több pályán is tapasztalt pályaelhagyásoknak köszönhetően: a Red Bull azt követelte, hogy hozzák vissza a kavicságyakat, a Pirelli azonban biztonsági okokra hivatkozva nem kért belőlük.



A téma a nemrég rendezett Autosport International Show-n is felmerült, ahol Laurent Mekies, a Nemzetközi Automobil Szövetség biztonságért felelős részlegét irányító mérnöke tért ki a kavicságyak hátrányaira, és az aszfaltozott bukóterek előnyeire. A szakember Fernando Alonso tavalyi, melbourne-i balesetét hozta fel példaként: Mekies beszámolt róla, hogy a spanyol testére 46 G-s nehézségi erő hatott, amikor nekicsapódott a falnak, de ugyanekkora erőhatás lépett fel akkor is, amikor a levegőben történő forgás után a kavicságynak vágódott.

A Motorsport.com megragadta az alkalmat arra, hogy megkérdezze Mekiestől, milyen gyakran tapasztalnak ilyen nagymértékű erőhatást kavicságyban történt bukást esetén, és hogy éppen a hasonló esetek miatt látunk-e egyre kevesebbet ezekből a bukóterekből. „Ha nem lett volna ott kavicságy, az autó nyílegyenesen ment volna tovább, ennek következtében pedig ugyanúgy nagy lett volna a becsapódás a kerekek hiánya miatt. Nem, nem az ütközés mértékének csökkentése miatt ritkábbak manapság a kavicságyak” – mondta a Toro Rosso korábbi szakembere, Baumgartner Zsolt egykori minardis versenymérnöke.

„Azért nincsenek már, mert – bár a sebességcsökkenés esetenként eltérő – az autók sokkal jobban veszítenek tempójukból az aszfalton. Ha megvannak a kerekeik, és működnek a fékek is, akkor sokkan nagyobb lesz lassulás mértéke az ilyen felületen. De kompromisszumot kell kötni a MotoGP-vel is, akik számára kulcsfontosságú a kavicságy. Nekünk mindkét változat megfelelő: a kívánt konfigurációval szimulációkat végzünk, ebből pedig kikövetkeztetjük, hogy milyen felületre van szükségünk: ez lehet aszfalt, lehet kavicságy, vagy a kettő kombinációja.”

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: