Amikor már úgy tűnt, hogy végre magunk mögött hagyhatjuk a két héttel ezelőtti mexikóvárosi viadal utolsó köreiben lezajlott, számos vitát kiváltó eseményeket, akkor a Ferrari Brazíliában váratlanul bejelentette, hogy új bizonyítékok fényében szeretné, ha a felügyelők újra megvizsgálnák, hogy jogosan büntették-e meg Sebastian Vettelt a Daniel Ricciardo elleni védekezéséért. Az FIA visszautasította a kérelmet, ám a maranellóiak fontolgatják, hogy még egyszer kísérletet tesznek a döntés megváltoztatására. A Red Bullt nem túlságosan izgatja a dolog, s most maga Ricciardo is megszólalt az ügyben:
„Teljesen felesleges egy vagy két héttel elhúzni a dolgot. A vasárnap estét követően, bármi is legyen a végkimenetel, hagyni kellene az ügyet” – jelentette ki az ausztrál, akit az Autosport.com szakportál idéz. „Természetesen ott van a harc a konstruktőri helyezésekért, amiben minden pont számít, szóval innen nézve érthető, hogy szeretnék visszakapni azokat a pontokat. De amint éjfélt üt az óra vasárnap, a következő nap tovább kellene lépni.”
Ami Vettelt illeti: talán nem meglepő, hogy a négyszeres világbajnok támogatja a Ferrari szándékát az újabb fellebbezésre. „Sokszor elmondtuk: nem érezzük jogosnak a büntetést” – mondta a német. Maga Ricciardo sem örül annak, hogy órákkal a leintést követően örökölte meg a dobogós helyezést Vetteltől – aki egyébként maga is Verstappen hátrasorolása után lépett előre harmadiknak –, de szerinte ezt kellett tenniük a felügyelőknek. A Red Bull pilótája egyébként úgy érzi, megelőzhető lenne, hogy ilyen sok szabályt alkossanak a versenyzők védekezésével kapcsolatban, ráadásul az a mexikói manőver amúgy sem vallott korábbi csapattársára:
„Tisztelni kellene annyira az ellenfelet, hogy ha egyszer nyitva hagytad az ajtót, s az ellenfél már elkötelezte magát, akkor nem próbálod azzal korrigálni a hibádat, hogy bevágsz elé. Ha mindannyian azt mondanánk, hogy nem fogjuk ezt tenni, akkor talán nem lenne szükség ennyi szabályra” – magyarázta Ricciardo. „Szerintem ez nem is vallott Sebre. Keményen szokott versenyezni, de általában sportszerűen. Nem hiszem, hogy hasonló helyzetben újra ugyanezt tenné. Mondtam neki, hogy ha végig belül maradt volna, a fehér vonal mellett, akkor nem mentem volna le a fűre, nem vagyok ostoba. Ott követett el hibát, hogy nyitva hagyta az ajtót. Azért voltam ideges, mert már belekezdtem a manőverbe, amikor rájött: „francba, nem zártam le az ívet, akkor majd most lezárom”, de nyilvánvalóan túl késő volt már akkor.”
