DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2026. január 24. szombat
F1

Technikai analízis - Jerez

A 2014-es technikai szabályoknak és az érkező V6-os turbómotoroknak köszönhetően a csapatoknak teljesen új autókat kellett építeniük az idei szezonra, az első jerezi teszt pedig arra is jó példa volt, hogy az új szabályokat az egyes csapatok mennyire is különbözőképpen, vagy éppen hasonlóan értelmezik. A formula1.com most a Williams és a Toro Rosso hátsó szárnyán mutatja be a különbségeket és a hasonlóságokat.


 

A 2014-es technikai szabályok keretében az FIA nem csak az első szárnyak szélességét csökkentette, de az aerodinamikai leszorító erő mérséklése érdekében a hátsó szárnyaknál is száműzte a korábban alkalmazott alsó gerenda szárnyat. A döntés következtében több csapat is visszatért a korábban alkalmazott központi függőleges szárnytartó elemhez. A Williams és a Toro Rosso ezzel szemben egy olyan gerenda szárny megoldást választott, amelyre nem vonatkoznak az új szabályok, így a hátsó szárnyak véglemezét egy a referencia panel felett kevesebb, mint 150 milliméter magasan húzódó gerenda szárnyhoz csatlakoztatta (2-es nyíl). Úgy tűnik, hogy ez a diffúzorral kombinált megoldás majdnem ugyanolyan hatásos lehet, mint a korábbi gerenda szárnyak, így ez lehet majd az új trend a 2014-es szezonban. Az új ívelt gerenda szárny a diffúzor felett kapott helyet (1-es nyíl). A Williams mérnökei a kardántengelyre nem terveztek saját kis spoilert, de azt ügyesen elrejtették az alsó keresztlengőkar mögött. A fékekre pedig a leszorító erő növelése érdekében egy lépcsőzetes terelőelem sort terveztek (4-es nyíl), míg a középső kiegészítő szárnyelem a "majom ülés" (5-ös nyíl) szélessége a 2013-as 150 milliméter helyett az új szabályoknak megfelelően 200 milliméterre nőt.



 



A Williamshez hasonlóan a Toro Rosso mérnökei is elvetették a központi szárnytartó elem tervét, helyette a hátsó szárnyuk véglemezét egy új alacsony gerendaszárny elemhez csatlakoztatták (1-es nyíl). Érdekesség azonban, hogy a faenzai mérnökök véglemez megoldásánál hosszú függőleges kopoltyúk találhatóak. A központi kiegészítő szárny, a "majom ülés" pedig nagyon magas és egy kis fékszárny is helyett kapott annak az alsó részénél (2-es nyíl). A csapat 2013-as autójához hasonlóan az STR9-es diffúzorának külső élét is alávágták 45 fokos szögben (3-as nyíl), míg a kardántengelyt a jobb aerodinamika miatt a felfüggesztés két szomszédos elemével "burkolták" be (4-es nyíl). Érdekesség még, hogy a karosszéria hátsó részén feltűnt egy nagy ovális nyílás (5-ös nyíl) amelynek a feladata az oldaldobozokból a meleg levegő hatékonyabb kivezetése. A képen az is megfigyelhető még, hogy az STR9-es üvegnyak szekciója (6-os nyíl) sokkal előrébb kezdődik, mint a Red Bull RB10-esnél, annak ellenére, hogy az idei szezontól a két testvércsapat már ugyanúgy a Renault erőforrásait használja.



 

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: