DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. december 23. hétfő
Egyéb

Ifj. Ficza: Felülmúltam magamat

Valamit szögezzünk le a legelején: senki nem várta azt, hogy egy 18 éves magyar fiatalember az utolsó versenyhétvégéig harcban lesz a 2014-es SEAT Leon Európa-kupa bajnoki címéért. Bravúr volt, amit a Zengő Junior Team ifjú tehetsége, ifj. Ficza Ferenc idén véghezvitt. Akkor is, ha a végén az igazán nagy bravúr, a bajnoki cím most elmaradt.



- Mindenki ugyanarra az egy dologra kíváncsi most. Min úszott el ez a bajnoki cím? Mi miatt nem sikerült úgy az utolsó hétvége, mint az összes azt megelőző? Hiszen olyan ígéretesen alakult addig minden…

- Hát igen, tényleg nagyon jó érzésekkel érkeztünk a szezonzáróra, hiszen vezettük a bajnokságot, az első hétvégét leszámítva mindig sikerült legalább az egyik futamon dobogóra állnom, kétszer nyertem is, tesztelni is tudtunk a hétvége előtt Barcelonában, úgyhogy úgy tűnt, minden adott lehet arra, hogy feltegyük az i-re a pontot, és megnyerjük a bajnokságot. Barcelonában viszont sajnos semmi nem sikerült úgy, ahogy elterveztük. Már a kifelé vezető úton kiraboltak minket, de ez a pályán nyújtott teljesítményemet mondjuk nem befolyásolta. Az első szabadedzés elején aztán épp hagytam volna el a bokszot, hogy kimenjek a pályára, amikor csapattársammal és több külföldi pilótával együtt kiintettek, mondván, nem adtuk le az adminisztrációs papírt, ami az edzésen való részvételhez szükséges. Utána beismerték, hogy tévedtek, mert mi leadtunk minden szükséges papírt, csak elkeverték valahova, de mire ez kiderült, az edzés nagy része már lepergett, így értékes időt veszítettünk a többiekhez képest. Lényegében az FP2-ben kellett elkezdenünk zöldágra vergődni a beállítások terén, amit megnehezített, hogy a szabadedzéseket még használt gumikkal kellett teljesítenünk. Nagyon orrtolós volt az autó, mert nem volt semmi tapadás. Aztán az időmérőn feltettük az új gumikat, és hirtelen annyira betapadt az eleje, hogy a hátulja kezdett el menni, így bele-belehibáztam a gyorsköreimbe. Próbáltam a határon menni, de néhol picit sok volt, ezért a végén mentem egy visszafogottabb kört, ahol sikerült is javítanom valamennyit, de sajnos csak keveset, mert az utolsó kanyarban feltartottak. A 12. helyen zártam az edzést, így mindkét futamot ebből a pozícióból kellett megkezdenem, ami innentől nagyon nehézzé tette a dolgunkat. A versenyre próbáltunk változtatni a beállításokon, és az első két köröm mindkét futamomban nagyon jól sikerült. Utána viszont úgy elmelegedett a gumi, hogy szinte irányíthatatlanná vált az autó, pedig direkt vigyáztam az abroncsokra, és egyáltalán nem erőltettem őket. Így aztán nagyon harcos volt mindkét futam, mert az elején sikerült több pozíciót is javítanom, és feljönnöm a 6-7. hely környékére, utána viszont végig védekeznem kellett, próbálva magam mögött tartani, akit csak lehet. Sajnos a végén egyik futamon sem sikerült pontot szereznem, így még az év végi dobogó is elúszott, amit nagyon sajnálok.

 

- Így is messze a legjobb magyar lettél, két futamot is nyertél év közben, és eleve nagy szó, hogy az utolsó hétvégéig volt esélyed a bajnoki címre. A vége sajnos úgy alakult, ahogy, de összességében azért tudod pozitívan értékelni ezt az évet?

- Persze! Úgy gondolom, hogy összességében ez az év nagyon jó volt, rengeteget tanultam, és a futamok többségéről sikerült jó eredményeket elhozni. Az áttörést a salzburgi második futam jelentette, ahol a pole-ból indulhattam, és végül második lettem, de ha nem jön be a biztonsági autó, akkor valószínűleg nyertem volna. A következő hétvégén, Silverstone-ban aztán az első futamon sikerült nyernem, Spában pedig a második versenyt nyertem meg. Monzában az első futamon dobogóra álltam, és a másodikan is pontokat szereztem, így a barcelonai idényzáró előtt vezettem az összetettet. Úgy gondolom, hogy ezzel felülmúltam magamat és az előzetes várakozásaimat. Persze a végén már szerettem volna megnyerni a bajnokságot, vagy legalább dobogóra állni az összetettben, de úgy érzem, én és a csapat is mindent megtettünk, úgyhogy nincs bennünk hiányérzet.

 

- A SEAT Sport honlapján a barcelonai hétvége előtt volt egy szavazás, amiben arra lehetett voksolni, hogy ki nyeri meg az idei bajnokságot. A szavazatok több mint 90%-a rád érkezett. Milyen érzés volt megélni, hogy ennyire sokan szurkolnak Neked?

- Fantasztikus érzés volt, és ezúton is szeretném még egyszer nagyon szépen megköszönni mindenkinek az egész éves buzdítást. Rengeteg szeretetet és támogatást kaptam a magyar szurkolóktól, és ez sok erőt és önbizalmat adott a versenyhétvégék során. Sajnálom, hogy a végén nem sikerült legalább egy év végi dobogóval meghálálni ezt a szurkolást, de remélem, jövőre sikerül ezt pótolnom.

 

- Úgy tudom, hogy Barcelonában a versenynap előtt hosszasan konzultáltál telefonon Michelisz Norbival. Ez egy kivételes alkalom volt, vagy egy bevett rutin, amire minden hétvégén sor került?

- Hál’Istennek utóbbi! Majdnem minden versenyhétvégén felhívtam Norbit, elmondtam neki, mit érzek az autóban, és megkértem, hogy ha tud, akkor segítsen a beállításokban. Persze mindig tudott, és segített is, amiért nagyon hálás vagyok neki. Emellett a nehezebb pillanatokban mindig lelket öntött belém, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy ezek a beszélgetések nagyon jó hatással voltak az idei teljesítményemre. Michelisz Norbi számomra a példakép, és az, hogy minden hétvégén hozzá fordulhatok segítségért és tanácsért, az egyszerűen szinte felfoghatatlan és hihetetlenül jó, egyben megnyugtató érzés.  

 

- Azt hallani, hogy ő jövőre fellép a gyári Honda csapat színeibe a WTCC-ben, így a Zengő Motorsportnál felszabadulhat a helye. Talán Te lehetsz az utódja?

- Ez tényleg nagyon a jövő zenéje még. Természetesen egy álom lenne, ha ez megvalósulna, és egy nap a WTCC-ben versenyezhetnék, ráadásul abban a csapatban, ahol a példaképem is ment, de ennél többet erről nem tudok elmondani. Meglátjuk, mit hoz a jövő.

 

- Bár a SEAT Leon Európa-kupa bajnoki címéről végül egy hajszállal lecsúsztál, így sem maradtál bajnoki cím nélkül az idei évben. Hogyan alakult a szezonod idehaza, a gyorsasági autós ob-n? 

- Hál’Istennek nagyon jól alakult minden. Ugyanazzal a Honda Integra Type-R-rel versenyeztem, amivel a korábbi években is idehaza, és egy kivételével sikerült minden versenyt megnyernem vele, amin elindultam, így a bajnoki cím is az enyém lett. Nagyon jó volt ez az év, és nagyon élveztem a versenyeket, habár jobban örültem volna, ha kicsit többen vagyunk a kategóriámban, és még nagyobb csaták lettek volna. De hát azokból sem volt hiány, hiszen a SEAT Leon Európa-kupában minden pontért és pozícióért kőkeményen meg kellett dolgoznom.  

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: