Sokáig könnyű volt legyinteni a szimulátorozásra: ügyes játékosok, gyors körök, látványos online versenyek – de azért mégsem „igazi” autósport. Ma már ez a kép egyre kevésbé állja meg a helyét. A sim racing az elmúlt években látványosan közelebb került a valódi motorsporthoz, és nemcsak a rajongók, hanem a profi versenyzők világában is komoly szerepet kapott.
A Móni István vezetésével végzett magyar kutatás éppen azt vizsgálja, hogyan segítheti a szimulátorozás a tehetségek felfedezését, a fiatal versenyzők fejlődését és az aktív pilóták felkészülését. A téma azért különösen izgalmas, mert Michelisz Norbert és Kiss Norbert példája is azt mutatja: a virtuális és a valódi versenyzés között ma már igenis létezhet átjárás.
Michelisz Norbert és Kiss Norbert példája két eltérő oldalról teszi kézzelfoghatóvá ugyanezt a jelenséget. Michelisz pályája arra mutat rá, hogy a virtuális tér nem feltétlenül külön világ, hanem belépési pont is lehet a professzionális motorsport irányába.
Kiss Norbert esetében viszont nemcsak a pálya korai szakaszában volt fontos a szimulátorozás. A kamionversenyző a mai napig aktívan e-sportol, ami jól mutatja, hogy a sim racing nem csupán utánpótlás-kapu lehet, hanem a már aktív versenyzők számára is komolyan vehető versenykörnyezet.
A kutatás szerint a szimulátorozás egyik legnagyobb előnye, hogy olyan gyakorlási mennyiséget tesz lehetővé, amely a valódi motorsportban szinte elképzelhetetlen. Egy fiatal versenyző újra és újra gyakorolhat rajtokat, előzéseket, védekezéseket, pályaszituációkat vagy akár stresszes versenyhelyzeteket. A valódi pályán minden kör pénzbe kerül, minden hiba kockázattal jár, és minden tesztnap komoly szervezést igényel. A virtuális térben ezeknek a korlátoknak egy része eltűnik.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a szimulátor kiváltaná a valódi versenyzést. A tapadás, a fizikai terhelés, a sebességérzet, a félelem, az autó mozgása és a versenypálya minden apró változása nem másolható át tökéletesen a digitális világba. A sim racing nem a valódi motorsport helyett, hanem mellette válhat egyre fontosabbá.
Fontos különbség az is, hogy nem minden autós játék e-sport. Egy nyílt online futam, ahol bárki bármikor becsatlakozhat, inkább szórakozás. Egy szervezett bajnokság viszont, ahol szabályok, versenynaptár, felkészülés, stewardok és következmények vannak, már egészen más szint. Itt a versenyzőnek nem elég gyorsnak lennie: fegyelmezettnek, alkalmazkodónak és kiszámíthatónak is kell lennie.
Innen érthető meg igazán, miért lehet a sim racing kulcsfontosságú a fiatal generációk motorsporthoz kapcsolásában. Egy mai tinédzser először sokszor nem egy versenypályán találkozik az autósporttal, hanem egy játékban, egy streamben, egy online bajnokságban vagy egy közösségi médiás videóban. Innen még hosszú út vezet a valódi versenyautóig, de az első lépés sok esetben már nem a paddockban, hanem a képernyő előtt történik.
A Móni István vezetésével végzett kutatás egyik legfontosabb üzenete éppen az, hogy nem érdemes a szimulátorozást a valódi versenyzés ellenében értelmezni. A kérdés nem az, hogy a szimulátorozás helyettesíti-e a valódi motorsportot. Nem helyettesíti. A valódi versenypályát, a valódi autót és a valódi kockázatot semmi sem váltja ki teljesen. A kérdés inkább az, hogy a sim racing milyen szerepet kaphat a jövő autósportjában.
A magyar példák alapján a válasz egyre világosabb: belépési pont lehet a tehetségeknek, gyakorlótér a fejlődéshez, közös versenytér amatőröknek és profiknak, valamint híd a fiatal digitális generációk és a hagyományos motorsport között.
A sim racing tehát aligha váltja le a valódi versenypályát. De egyre nagyobb az esélye annak, hogy a profi motorsport felé vezető út első komoly lépései közül néhányat már a szimulátorban tesznek meg.
