DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. november 22. péntek
WTCC

Kezdet és vég: Ahogy Norbi megélte a váltást

Mi lesz más Michelsz Norbi számára a Honda gyári versenyzőjeként? Így eredményesebb lehet? Mi lesz, ha nem sikerül jól 2016? Lehet még Norbi egy napon újra Zengő-pilóta?

Ezekről a kérdésekről írt legújabb blogbejegyzésében a magyar versenyző:

Miért? A legtöbben így vagy úgy feltettétek a kérdést az elmúlt hetekben, hónapokban, amikor nem hivatalos forrásokra hivatkozva már sok helyen írtak arról, hogy 2016-ban a gyári Honda-csapatban, a JAS Motorsport színeiben folytatom a pályafutásomat. Miért? Kétkedve kérdeztétek sokan azzal indokolva, hogy 2014-ben a Zengő Motorsporttal is meg tudtam verni a gyári pilótákat, és ehhez tavaly is igen közel álltam. Most, hogy hivatalossá vált a csapatváltásom, végre válaszolhatok a miértekre.

Tavaly ugyanilyenkor hasonló helyzetben voltam, akkor is döntenem kellett a maradásról vagy a távozásról. 2015-ben az érzelmi kötődés mellett azért is folytattam a Zengő Motorsporttal, mert akkor úgy tűnt, előbb-utóbb lehet realitása annak, hogy a csapattal közösen kerüljünk be a gyári körforgásba. Nekem az lett volna a legideálisabb forgatókönyv, ha változatlan közegben kapom meg azt a lehetőséget, hogy azonos feltételek mellett mérhessem össze magam a legjobbakkal – azaz a gyári támogatást. Az persze végig látszott, hogy nem lesz könnyű megvalósítani ezt a célt, hiszen az eredményeinknek is köszönhetően kialakult egy természetes versengés a Zengő és a JAS Honda között. Mindig voltak biztatóbb és kevésbé biztató megbeszélések ez ügyben, novemberre azonban eljutottunk odáig, hogy nincs látóhatáron a megoldás, nekem viszont el kellett döntenem, mit szeretnék 2016-ban, hiszen megindult a pilótakeringő a WTCC-ben, és a gyári lehetőség nem biztos, hogy jövőre is adott lett volna, ha most nem csapok le rá.

Persze nem ez volt az egyetlen ok. Szerintem ugyanis hibás az a megközelítés, hogy ha eddig privát versenyzőként is képes voltam a gyári hondások szintjén teljesíteni, akkor mi értelme a váltásnak. Bizonyos helyzetekben komoly hátrányban voltunk a gyári csapathoz képest, hiszen nem lehettem ott, nem vezethettem minden teszten, nem vontak be jelentősen az autó fejlesztésébe, nem rendelkeztünk olyan alkatrészbázissal, hogy kétely esetén bármilyen alkatrészt azonnal cseréljünk. Én úgy gondolkodom, hogy ha ezek a feltételek mind adottak lesznek, akkor az eddiginél még lehet jobb is a teljesítményem. Szóval miért? Azért, mert amit eddig közösen véghezvittünk a Zengő Motorsporttal, az az elérhető maximum volt, mostantól viszont lehet még feljebb is.

norbi_2015_d



Természetesen gyári pilótaként nagyobb teljesítménykényszer alá kerülök, hiszen amilyen mértékben fejlődik a technikai háttér körülöttem, olyan szinten növekednek az elvárások is velem szemben. Ez ugyanakkor nem jelent plusz terhet, ugyanis körülményektől függetlenül mindig is az volt a legfontosabb számomra, hogy a legtöbbet hozzam ki magamból. A Zengő Motorsportban sem vállaltam volna a szereplést csak azért, hogy a sorozatban maradjak, ha közben úgy éreztem volna, hogy nem vagyok képes a fejlődésre, nem teszem jól a dolgomat. Ezért mondom azt, hogy ha úgy alakulna, hogy gyári színekben gyengébb szezont zárnék, mint korábban privátként, akkor sem bánnám meg a mostani döntésemet. Mert mindig az volt a célom, hogy kipróbálhassam magam ilyen közegben, világbajnok csapattárs ellen.

Látom a Honda elkötelezettségét, továbbra is hajlandó időt, pénzt és energiát fordítani a WTCC-s projektre. Kezdő gyári pilótaként fontos, hogy érzékelem ezt a lendületet, azért is volt a tárgyalások alatt nekem kiemelt szempont, hogy ne csak egy évre szóljon a szerződésem, mert szeretnék a fedélzeten lenni akkor is, amikor kiélvezhetjük a befektetett munka gyümölcsét. Bár ez hivatalosan még nincsen kimondva, őszintén remélem, hogy a Honda nemcsak 2016-ban, hanem jó eséllyel utána is marad a WTCC-ben. Konkrét célkitűzésekről még korai lenne beszélni, mivel egyelőre nem tudjuk, hogy a fejlesztések után mire lesz képes a Civic, illetve azt sem, hogy a többi márka mekkorát lép előre, vagy hogy az újonnan érkező Volvo mennyire lesz erős. Reálisan nézve idén a Citroënt még valószínűleg nem tudjuk megverni, de a fejlesztéseknek, az új büntetősúly-rendszernek és az eggyel több hondás gyári autónak köszönhetően közelíthetünk a franciákhoz.Ami biztos, hogy a saját magammal szembeni elvárásom az, hogy szakmai szempontból pályafutásom legjobb szezonját fussam 2016-ban. De hogy ez a harmadik, a hatodik vagy a nyolcadik helyhez lesz elég, azt egyelőre nem tudom.

Sokszor kihangsúlyoztam korábban, hogy az eddigi WTCC-s eredményeimben fontos szerepet játszott az a lelki, baráti háttér, amelyet a Zengő Motorsport tagjai nyújtottak nekem. Ebből a szempontból sem maradok egyedül, hiszen a versenymérnököm, Bári Gergő követ engem a gyári alakulathoz. Én hiszek abban, hogy Gergő képességei alapján a mezőny legjobb mérnöke, és a Hondánál is elismerik a szakértelmét. Az elmúlt években kialakult köztünk egy olyan gördülékeny kommunikáció, hogy félszavakból is megértjük egymást. Bár mindent el tudok mondani angolul, amit szeretnék, az sem mellékes, hogy ő szakszerűbben tud beszélni a gyári csapat mérnökeivel, ami főként az autó fejlesztésénél és beállításainál lesz fontos. Boldog vagyok, hogy továbbra is együtt dolgozhatunk! Egyébként nem csöppenek teljesen ismeretlen közegbe, hiszen a tavalyi tesztekről és megbeszélésékről már jól ismerem a hondás mérnököket, szerelőket, de jóleső érzés, hogy hirtelen nem változik meg minden körülöttem.

A váltásnak van egy érzelmileg megterhelő oldala is, hiszen 2005-ben Zengő Zolitól kaptam meg életem lehetőségét, és vele együtt jutottunk el idáig. Ő indított el a nemzetközi sorozatok felé, ő tette lehetővé a WTCC-s szereplést – ha ő nincs, ma biztosan nem tartok itt. Ezért én mindig hálás leszek neki! Mint ahogyan a Zengő Motorsport összes többi tagjának is, hiszen a pályán elért sikereink felejthetetlenek maradnak, de én még szívesebben gondolok vissza az esti beszélgetésekre, hülyülésekre, azokra a pillanatokra, amelyeket nem rögzítettek a kamerák. Olyan időszakot zárok le most, amiről tudom, hogy megismételhetetlen. Nem azért, mert ki van zárva, hogy én valaha újra Zengő-pilóta legyek, hanem azért, mert az elmúlt hat közös év a WTCC-ben igazán különleges volt.

Köszönök Nektek minden egyes pillanatot, remélhetőleg találkozunk a rajtrácson 2016-ban!

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: