Nincs megoldva minden gondunk, de a versenytempónk elfogadható volt. A rajtnál most Valente Chevije köhögött be, Norbi azonnal kikerülte, és gyönyörűen fogott ezen kívül még egy helyet. Ebből a nagyobb skalp éppen a márkatárs Monteiróé volt. A négy Citroen élen Loebbel úgy rajtolt el, mintha a márka új reklámfilmjét forgatnák. Kicsit toszo-moszi, kakaskodás lágyan, de a vége határozott francia vezetés.
Ami minket illet Chilton, Ma és a két gyári hondás versenyző most az igazi ellenfél, Chilton és Ma előttünk a két Honda mögöttünk. Monteiro majd meg szakadt volna, hogy visszaszerezze az elvesztett helyet, de Valente őrült tini módjára bombázta a portugált, aki végül megelőzte, így ért Norbi mögé a hetedik helyre. Valante még Tarquinit is megkóstolta, de ez a falat rágósabb volt, kisodródott a harcias ifjú és fel is adta végül.
Norbinak az elején nem kellett megszakadnia Monteiróval szemben, bár még egy Civic nem fért volna közéjük, de nem volt egyértelműen gyorsabb. Illetve két kanyarban volt csak nagyon gyors, a pálya többi szakaszán egy-két CRV is befért volna közéjük. Ahogy fogyott az autó úgy lett egyre izgalmasabb a dolog, egészen közel volt már Monteiro nem fért bele egy hiba. Azt már fel sem vetem, hogy Chilton miként tudott ennyire meglépni a Hondák elől, de tény, nem volt esély elkapni, Monteiróval viszont nagyon konkrétan meg kellett megküzdeni a hatodik helyért.
Sikerült is, de ezzel együtt a hetedik helyre csúsztunk az összetettben, igaz hoztunk Monteitón, Tarquinin is keveset. Ahogy most állunk, a második futamban még több lehet.
