Az elmúlt hónapokban folyamatosan ment a találgatás a különböző fórumokon a jövőmmel kapcsolatban, hiszen sokan tudni vélték, hogy szakmai előrelépést és kiemelkedő fizetést ígérő ajánlatot kaptam a Honda gyári csapatától. És sokan nem értették, hogy ha valóban létezik ez a megkeresés, akkor mire várok, miért nem csapok le rá azonnal. Többen úgy ítélték meg, hogy a közel tízéves közös történetünk Zengő Zolival a tavalyi negyedik helyezéssel csúcsosodott ki, és eljött a továbblépés ideje. De én ezt nem így gondoltam.
2010-ben, amikor az első teljes szezonunkat teljesítettük a WTCC-ben, és az első futamgyőzelmet is összehoztuk, akkor Zoliban és bennem megfogalmazódott egy közös vágy, hogy szeretnénk világbajnokságot nyerni – együtt. Néha bármennyire is tűnhetett úgy kívülről, hogy itt a vége, tovább kellene lépni, én azt éreztem legbelül, hogy a közös utunk még nem ért véget. Az érzelmi plusz, amit a csapattól kaptam az elmúlt években, egyértelművé tette számomra, hogyan képzelem el a közeljövőt.
Egyelőre csak erre az évre tervezünk, hogy mi lesz 2016-ban vagy azután, azt még én sem tudom. Viszont szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy nagyon jól átgondolt döntést hoztunk meg, aminek eredményeképpen a Hondával való szoros kapcsolat sem sérült, így egyáltalán nem úszott el annak a lehetősége sem, hogy egy napon a gyári csapat versenyzőjeként tegyem próbára magamat. De ennek a napnak még nem most kellett eljönnie.
A tavalyi eredményeknek köszönhetően nemcsak ott lehettem, hanem vezethettem is a gyári csapat téli tesztjein. Ez jelentős előrelépés az elmúlt két évhez képest, amikor jellemzően csak az első versenyhétvégén ülhettem először autóba, ami jókora hátránnyal járt – az idények első harmada a technikai problémák orvoslásával és a megfelelő beállítások megtalálásával telt. Mivel idén nem egy teljesen új technikával lesz dolgunk, és a fejlesztéseket már ki is próbálhattam, lesz egy biztos alapbeállításunk már Argentínában is, így az első futamtól kezdve lesz esélyünk a kiegyensúlyozott teljesítményre. Szezon közben ráadásul a saját autónkkal is mehetünk tesztelni, illetve hivatalos maradok a gyári csapat tesztjeire év közben is.
Az eredményességhez szükséges másik fontos feltétel is teljesül azzal, hogy a fejlesztéseket a tervek szerint előbb és gördülékenyebben kapjuk majd meg, mint tavaly. Ez azt jelenti, hogy ideális esetben akár a gyári csapattal egy időben. Legalább ugyanilyen mértékű előrelépés az, hogy a MOL Group támogatásának köszönhetően nemcsak a saját autós évközi tesztekre nyílik lehetőségünk, hanem megfelelő mennyiségű alkatrészt is tudunk vásárolni, készleten tartani.
Bár minden területen fejlődünk, sőt a teszteken szerzett tapasztalataim alapján az autó is versenyképesebb lesz, ez még nem jelenti azt, hogy átrohanunk a mezőnyön, és a világbajnoki cím a minimum. Ugyanakkor abban továbbra is bízhatunk, hogy ha egy jó autóval lesz lehetőségünk a vb-elsőségért küzdeni, a Honda nem fog politikai kérdést csinálni a rivalizálásból, nem fogja kikötni, hogy csak a gyári csapatban versenyző pilóta végezhet az élen. Hiszen tavaly sem tett így, amikor Tiago Monteiro és Gabriele Tarquini előtt a negyedik lettem.
A bejelentés után végre felszabadultam, hiszen nagyon régóta húzódott már ez az ügy, tulajdonképpen tavaly augusztus óta napirenden volt a színfalak mögött, rengeteg kérdőjellel. A pletykák ráadásul szárnyra kaptak, és az interjúkon nem kerülhettem ki a jövőmmel kapcsolatos kérdéseket, pedig sokáig magam sem ismertem a végső forgatókönyvet. Nehéz időszak volt ez nemcsak nekem, hanem a csapatnak is, hiszen úgy kellett végigcsinálnunk az előző szezon hajráját, hogy mindannyiunk sorsát befolyásoló kérdésektől kellett függetlenítenünk magunkat. Büszke vagyok arra, hogy ebben a helyzetben elértük a negyedik helyet, és arra is, hogy sikerült a lehető legpozitívabb irányba terelni a tárgyalásokat.
Nagy lehetőség előtt állok azzal, hogy a Zengő Motorsporttól kapott lelki és érzelmi plusz megmarad körülöttem, miközben szakmailag fejlődünk. Nekem ez legalább annyit jelent, mintha gyári csapat versenyzője lennék. Sőt, bizonyos szempontból jobb is annál! Együtt tapossuk tovább a közösen megálmodott utat, és őszintén remélem, hogy a végső célig meg sem állunk majd, jöjjön ez el 2015 -ben, vagy bármikor az előttünk álló néhány évben!
