Steward
Admin
Pontállások Versenynaptárak Pilóták Csapatok
2019. február 21. csütörtök
F1

Így született a Mansell, az Alesi és a Palik-kanyar

Évek óta visszatérő téma hazai autósportos berkekben, hogy miért nincs hivatalos neve a Hungaroring kanyarjainak. A szurkolói köznyelvben, illetve a honi versenyzőtársadalom belső nyelvhasználatában azonban három kanyar nem-hivatalos elnevezése is szélesebb körben elterjedt.

Ezek közül kettővel bizonyára minden szurkoló találkozott már. A mogyoródi aszfaltcsík 4-es kanyarja a köznyelvben Mansell-kanyarként ismert, míg a 11-es számú törés Alesi-kanyarként híresült el.

Mindkét elnevezéshez egy-egy emlékezetes történet társul. Nigel Mansell az 1987-es F1-es Magyar Nagydíjon a 4-es kanyarban veszítette el emlékezetes módon kerékrögzítő csavarját, amely a kieséséhez vezetett.

1987, Magyar Nagydíj, 13:52-től Mansell kálváriája

Egy másik teória szerint azonban valójában az 1989-ben, Ayrton Senna ellen bemutatott előzési manővere folytán nevezte el a sportszakma éppen róla a szóban forgó hungaroringi pályarészt.

1989, Magyar Nagydíj, Mansell előzése

Jean Alesi az 1995-ös Magyar Nagydíj pénteki kvalifikációján feszítette többször is túl a húrt, aminek előbb egy pördülés, majd egy hatalmas bukás lett a vége a 11-es kanyarban, ez a pályarész azóta viseli nem-hivatalosan az ő nevét.

1995, Magyar Nagydíj, pénteki kvalifikáció, Alesi 2:42-től megpördül a 13-asban, 5:20-tól összetöri autóját a 11-esben

 

Van azonban egy harmadik kanyar is, amelynek nem-hivatalos neve ugyan a szurkolók körében talán kevésbé ismert, de maga az itthoni autóversenyző-társadalom, különösen az autós gyorsasági szakág tagjai mind tudják, miről van szó. Ez pedig nem más, mint a Palik-kanyar – éppen a Mansell utáni, a sikán előtti jobbost emlegetik így sokan a mai napig.

A történet egészen 1994-re nyúlik vissza, Magyarország első márkakupa-sorozata, az Opel Astra Kupa egyik legelső, Hungaroringen rendezett versenyére. A népes mezőnyben néhány VIP-autó is elindult, amelyek közül az egyiket Havas Henrik, a másikat Palik László vezette, de egy másik versenyen például az Omega-együttes két tagja is volán mögé pattant – tudtuk meg Dancsó Páltól, a kupasorozat hajdani társalapítójától (Cserkúti József „Öcsivel” együtt álmodta és valósította meg az Astra Kupát) és szervezőjétől.

A történetet innen Gyabronka István meséli tovább, akit ma kétszeres TH-csoportos tereprali-bajnokként ismerünk, és aki az említett 1994-es versenyhétvégén versenyzőként volt szemtanúja a történéseknek. Íme, a legenda:

„Egyszer csak megjelent egy fiatal gyerek paddockban a fekete Mercedesével, akit soha nem láttunk előtte. Feljött a versenyzői eligazításra, ahol az volt az első kérdése, hogy a VIP-autókat vezető pilótáknak is jár-e a pénzdíj. (Akkoriban az Astra Kupában pénzdíjjal jutalmazták a versenyek és az év végi összesítés helyezettjeit, sőt, a csapatverseny győztesének egy utcai Astra ütötte a markát – a szerk.). Ezzel komoly hahotát váltott ki belőlünk, versenyzőkből, hiszen egyikünk sem ma jött le a falvédőről, a többségnek komoly gokartos vagy versenyzői múltja volt már akkor, ez a srác pedig betoppant ide ismeretlenként, és egyből a pénzdíjak felől érdeklődött. Jól emlékszem, Dancsó Pali erre megnyugtatta, hogy mindenkinek jár a pénzdíj, aki megfelelő pozícióban végez, de a VIP-autók rendre az utolsó és az utolsó előtti helyet szokták elfoglalni a mezőnyben…”

Palik László később versenyzőként és szakkommentátorként is kinőtte magát, de első feltűnése a Hungaroringen emlékezetesre sikeredett...

„Aztán megkezdődtek a szabadedzések, és hát (Palik) Laci persze messze volt a mi időnktől, ami nem csoda, hiszen akkor ment először a Hungaroringen. Ő viszont nagyon elszánt volt, csak azért is meg akarta mutatni mindenkinek, aminek az lett a vége, hogy a Mansell utáni jobbosban szépen fejtetőre tette és összehajtotta az autót. Ő kukázta le az első Astrát, és hát Dancsó Pali persze nem örült, ki is fakadt, mondván, nem pont ezért hívta meg őt VIP-vendégnek. Azóta mi csak Palik-kanyarként emlegetjük azt a kanyart magunk között, hiszen ez az eset mindenkinek az emlékezetében élénken megmaradt, aki ott volt és látta” – ért elbeszélése végére Gyabronka István.

Ezek az elnevezések azonban egyelőre csak szájhagyomány útján élnek, és noha idén már a 30. Magyar Nagydíjat fogják rendezni, ám a klasszikus F1-es versenyhelyszínek közül egyedüliként a Hungaroring kanyarjait továbbra is számok jelölik hivatalosan.

Pedig 2006-ban fiatal szakújságírók egy csoportja kidolgozott javaslatot terjesztett be a Hungaroring vezetősége elé, melyben az összes kanyarra javasoltak egy-egy találó elnevezést, ám végül ez a kezdeményezés sem jutott el a gyakorlati megvalósítás szintjéig.

Érdekességképpen felsoroljuk, mik voltak az akkori ötletek, és hogyan neveznék ma a Hungaroring kanyarjait, amennyiben a pálya vezetősége támogatja az elképzelést:

1. Szisz Ferenc

2. Ayrton Senna

3. Forrás vagy M3

4. Nigel Mansell

5. Mogyoród

6-7. Rubik-S

8-9. Buda és Pest

10. Népliget

11. Jean Alesi

12. Lotus

13. Hartmann László

14. Drapál János  

Hogy valaha kapnak-e hivatalos nevet a Hungaroring kanyarjai, az egyelőre a jövő kérdése, de ami örömteli, hogy a szurkolóknak senki nem tilthatja meg, hogy úgy nevezzenek egy kanyart, ahogy nekik jólesik, és ahogy azt a Mansell és az Alesi-kanyar példája is mutatja (a Paliké talán kevésbé), nem kellenek ahhoz hivatalos papírok, hogy egy-egy korábbi emlékezetes momentumot megelevenítő név szélesebb körben elterjedjen egy közösség belső nyelvhasználatában. 

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal:
Olvastad már?