Ezt a spái hétvégét sem úszta meg a mezőny az időjárás tréfái nélkül: az egész rögtön azzal kezdődött, hogy az esős-száraz időmérő edzés alaposan felfordította az erősorrendet a rajtrácson. Az első sorba a két Ferrari kvalifikált Gerhard Bergerrel és Jean Alesivel, mögöttük Mika Hakkinennel és Johnny Herberttel. A bajnoki esélyesek közül Damon Hill csak a 8., Michael Schumacher pedig csak a 16. helyre állhatott fel, miután alaposan kifogtak rajta a körülmények.
A futam szárazon rajtolt, és az első körök Herbert-Alesi csatát hoztak az élen. Néhány kör alatt azonban teljesen új helyzet állt fel, miután Alesi műszaki hiba miatt kiesett, Herbert pedig megpördült, így hamarosan Coulthard és Hill révén már a két Williams vezette a mezőnyt. A skótot egy idő után váltóhiba állította meg, így a megrostálódó mezőny és saját látványos felzárkózása következtében az első kiállások idején Schumacher már a harmadik helyen haladt.
Nem sokkal a kerékcserék első köre után ismét megérkezett az eső a pályára, és a többség vissza is tért a bokszba intermediate gumikért - Schumacher azonban csapatával úgy döntött, hogy kint marad és megpróbálja slickeken átvészelni a remélhetőleg csak rövidebb záport, hiszen ez lehet az egyetlen esélye a győzelemre. Így is történt, a német átvette a vezetést, Hill azonban a körülményeknek sokkal jobban megfelelő abroncsaival több másodperccel gyorsabb körökre volt képes, és pillanatok alatt a nyomába ért. Úgy tűnt, könnyűszerrel átlépheti majd Schumachert, ám a Benetton világbajnoka ekkor olyan agresszív védekezést mutatott be, ami nem csak súrolta, hanem sok esetben át is lépte a sportszerűség határait. Lényegesen lassabb autójával minden kanyarban blokkolta riválisát, és attól sem riadt meg, hogy szükség esetén a pályáról is leszorítsa őt.
Jó néhány körön át tartott ez, mígnem végül Schumacher hibázott, lesodródott a pályáról, így Hill akadálytalanul elszáguldhatott mellette. A Williams pilótája azonban nem örülhetett sokáig. Pár percig még ő volt a gyorsabb kettőjük közül, ám hamarosan a pálya már annyira felszáradt, hogy a slickek kezdtek jobban működni. A Benetton vissza is vette a vezetést, Hill pedig kénytelen volt ismét a bokszba hajtani, 30 másodperces előnyt adva ezzel Schumachernek. De az időjárás még mindig tartogatott fordulatokat: nem kellett sok idő, hogy újra erősebb eső érje el a pályát. Ezúttal már mindenki a bokszba hajtott esőgumikért, egyúttal pedig a biztonsági autó is összehúzta a mezőnyt, így minden adott volt ahhoz, hogy a hajrában Schumacher és Hill azonos körülmények között játsszák le a győzelemért folyó meccset - legalábbis adott lett volna, ha Hillt nem fogják gyorshajtáson a bokszutcában, ami miatt akkor még stop&go büntetés járt. A brit ezzel már ledolgozhatatlan hátrányba került, és végül a második helyre is csak az utolsó körben tudott visszakapaszkodni Martin Brundle megelőzésével.
A végeredményre pillantva Schumacher így könnyedén nyerte meg a Belga Nagydíjat, ám sikerét beárnyékolta, hogy a leintés után mindenki a Hill elleni sportszerűtlen védekezéséről beszélt. A versenybírók is, akik egy futamról való eltiltást szabtak ki rá, ám csak négy versenyre felfüggesztve, így végül ebből a szankcióból semmi nem lett.
