DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. április 20. szombat
Retro

Retro - A legszomorúbb Monacói Nagydíj

Lorenzo Bandini a Ferrari legnagyobb tehetségének számított, de feladatát már nem teljesíthette be: súlyos égési sérülései miatt életét veszítette a hercegség 1967-es futamán.

Még F1-es léptékkel mérve is óriási szünet, négy hónap előzte meg az 1967-es Monacói Nagydíjat a januári évadnyitó, a Pedro Rodriguez győzelmével záruló Dél-afrikai Nagydíj után. Jack Brabham címvédőhöz méltóan elhódította a pole-pozíciót a ferraris Lorenzo Bandini, a szezonnyitón harmadikként záró hondás, John Surtees, valamint csapattársa, Denny Hulme előtt.

Bandini a rajtnál azonnal átugrotta Brabhamet − az ausztrál számára itt véget is ért a verseny, hiszen Repco-motorja felrobbant és olajat folyatott a pályára. A csúszós aszfalton Bruce McLaren és Jo Siffert koccant össze, Clark a mezőny végére esett vissza, amíg megpróbálta őket kikerülni, a második körben pedig a vezető Bandini is megcsúszott, átadva Hulme-nak és Stewartnak a vezetést.

Denny Hulme az 1967-es Monacói Nagydíjon


Kettejük csatájából előbb a skót állt nyerésre, hiszen a hatodik körben utat talált a brabhames mellett, de problémák adódtak az autójával, így a 14. körtől már ismét Hulme száguldott az élen. Az új-zélandi mögé Bandini és McLaren zárkózott fel, a mezőny végéről feltörő Jim Clark pedig hiába kúszott fel egészen a negyedik helyig, meghibásodott lengéscsillapítója miatt a 42. körben kiállni kényszerült, Chris Amonra hagyva pozícióját.

A 100 körös verseny második felében Bandini egyre közelebb került Hulme-hoz, a 82. körben viszont bekövetkezett a tragédia: az olasz a sikánban eltalált egy kikötéshez használt cölöpöt, az irányt vesztett Ferrari pedig a pálya bal oldalán elhelyezkedő szalmabálák közé csapódott. A fejre állt autóból kifolyó üzemanyag azonnal lángra kapott, Bandini pedig beszorult égő 312-ese alá.

A mentésért felelők csak hosszú idő múltán tudták talpra állítani a szenesedi kezdő, egykoron vörösben pompázó autót − az sem segített, hogy az eseményeket a levegőből filmező helikopter rotorja folyamatosan új életet lehet az eloltani kívánt tűzbe. A pálya szélén tüsténkedők a roncsból már csak az élet halvány szikráját mutató pilótát tudtak kibányászni, akit harmadfokú égési sérülésekkel szállítottak a monte-carlói, Grace hercegnőről elnevezett klinikára.

Bandini testének 70%-a megégett, az orvosok pedig hiába küzdöttek az életéért, három nappal később belehalt sérüléseibe. Noha a szemtanúk számára egyértelmű volt, hogy az olasz mentése nem az előírtak szerint zajlott, a vizsgálatok felmentették a pályabírókat a felelősségre vonás alól. Mindenesetre az F1 örökre búcsút intett a haszontalan szalmabáláknak, hogy a követező évben, Monacóban már korlát szegélyezze a sikánt.

Lorenzo Bandini emléke nem csak a történelemkönyvek lapjain él tovább, hanem egy évről évre kiosztott díj képében: a Bandini-trófeát azok kapják, akik az előző évben letették névjegyüket az F1 asztalára.

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: