A 2007-es Kanadai Nagydíjról tulajdonképpen sok minden eszünkbe juthatna. Itt szerezte első pole-ját és első győzelmét az azóta a Formula-1 nagyságai közé emelkedő Lewis Hamilton, aki ezzel a bajnokságban is átvette a vezetést, a futam során rekordot jelentő négy alkalommal küldték be a safety cart, Wurz megszerezte karrierje utolsó dobogóját, de akár a Super Agurinak is sikerülhetett volna ez, ha nem „jön közbe” egy mormota, s akkor még nem is beszéltünk Adrian Sutil emlékezetes futásáról...
Ám elsősorban nem ezek miatt az események miatt emlékszünk a ma nyolc évvel ezelőtti futamra, hanem Robert Kubica óriási balesete miatt, melyet minden bizonnyal jogosan nevezhetünk az előző évtized legnagyobb Formula-1-es balesetének. A Sutil kiesése miatti safety car-szakaszt követő újraindításnál a lengyel Trullit támadta kívülről a hajtű előtti gyors szakaszon, amikor a két autó összeért, s a BMW irányíthatatlanná vált.
Kubica autója a füvön átszáguldva szinte fékezés nélkül ütközött a betonnak, majd alkatrészei jelentős hányadától megszabadulva csapódott keresztül a pályán, s a szemközti fal tövében állt meg a oldalán. A hatalmas erejű becsapódást látva szinte hihetetlennek tűnt, de Kubica semmilyen maradandó sérülést nem szenvedett, s végül csak egyetlen versenyt kellett kihagynia bokasérülése miatt.
A pole-ból rajtol Hamilton egyébként simán nyerte a versenyt, s a hibázó Alonsót a rajtnál megelőző Heidfeld második helye sem forgott veszélyben. A dobogó harmadik fokára viszont több jelölt is volt, köztük a Super Aguri versenyzője, Anthony Davidson, akinek egy nem tervezett bokszkiállást kellett végrehajtania a bronzérmes pozícióban haladva, miután elgázolt egy mormotát, s az incidens tönkretette az első szárnyát.
Végül a Williams versenyzője, Alexander Wurz lett a harmadik, akinek tökéletesen jött ki az utolsó safety car-periódus, s remekül hajtotta végre merész taktikáját is: negyven kört teljesített a szuperlágyakon egyetlen kerékcseréjét követően. Egy másik hőse is volt a napnak Takuma Sato személyében, aki 6. helyével a Super Aguri történetének legjobb eredményét érte el, ráadásul a hajrában még Fernando Alonso McLarenjét is megelőzte az előző szezonban még rendre a mezőny legvégén kullogó kiscsapat autójával.
S hogy mi történt a Ferrarikkal? Felejthető versenyt futottak: Raikkönen egy pillanatig nem jelentett veszélyt a dobogóra, s végül az ötödik helyen zárt az utolsó rajtkockából induló honfitárs, a renault-s Heikki Kovalainen mögött, míg Massa még rosszabbul járt. A Ferrari versenyzőjét Giancarlo Fisichellával egyetemben fekete zászlóval kiintették a versenyből, minthogy az Adrian Sutil balesete miatti safety car-szakasz alatt a piros lámpát semmibe véve hajtottak ki a bokszból.
A versenyt követően mindenki Hamilton győzelméről és Kubica bukásáról beszélt. Előbbitől szinte a teljes Formula-1-es közösség el volt ájulva – nem úgy Fernando Alonso, aki úgy nyilatkozott, hogy a britnek szerencséje volt, s nem is gratulált csapattársának a győzelemhez. Kubicáról szerencsére hamar jó hírek érkeztek, s bár egy versenyt ki kellett hagynia, rövidesen visszatérhetett a versenypályákra, s egy évvel később épp Montrealban szerezte meg karrierje első – egyúttal sajnálatos módon egyetlen – futamgyőzelmét.
