Értetlenül néztük a nevét a képernyőn, számunkra a szó: „Schumacher” a német labdarúgó válogatott hírhedt kapusa volt. Ezt a definíciót és társítást túl erősnek, stabilnak éreztük ahhoz, hogy valaha is felülíródjon. Elképzelhetetlen volt, hogy erről a névről ne a focira asszociáljunk. Tévedtünk mindannyian.
Sok szerencsés beugrást láttunk már az autóversenyzésben (még több sikertelent), ezért képtelenség volt csak úgy odatenni Michael Schumacher képét az ismert sztárokéhoz, hiszen honnan szalasztották ezt a gyereket? A legvérmesebb szurkolók, de a tv-szakkomentátorok sem álltak a tehetség mellé azonnal, számításból (nehogy nevetségessé váljanak szakértelmükben). Várjunk hát mi is, előbb mutasson az új fiú valamit! A Belgiumban futott remek edzésideje első nekifutásra valóban lenyűgöző volt. Fülig érő mosollyal fogadta a gratulációkat, élvezte, hogy rögtön berobbant. Amikor kiszállt a kocsiból, a falhoz szegezték az újságírók!
Andrea De Cesaris – aki első számú pilóta volt a Jordannál – 160. futamát úgy kezdte, hogy megszégyenülve ült az egyik szerelőasztalon. Akkor már tíz évet lehúzott a Forma-1-ben, de egyszer sem szorították a falhoz az újságírók. Nem mondhatni tehát, hogy örült Schumacher érkezésének. Az olasz a 11. rajtkockát autózta, jobbat, mint amire számított, erre idejön ez a gyerek, egy újonc, és ahelyett hogy idegesen keresné a menetirányt, pörögne-forogna, törné a kocsiját, mindjárt jobb időt ér el nála 0.774 másodperccel, és a 7. helyről startolhat, ami rögtön a Jordan legjobb rajthelye lett abban a szezonban... (Azon az edzésen eredetileg a 8. időt autózta Michael, de Patrese a 2. helyre minősítő edzésidejét szabálytalan autóval futotta, ezért visszasorolták a pénteki idejére, így a mögötte lévők előre léphettek).
A zöld fényre Schumacher nekiindult, azzal ünnepelte élete első F1 startját, hogy tíz méteren belül megelőzte Alesit (Ferrari) és Piquet-t (Benetton), vagyis az előtte álló harmadik rajtsort. Az ötödik helyen ment, és már Bergert (McLaren) szorongatta, amikor odaértek a "Vörös Víz" (Eau Rouge) szakasz aljához. Amikor felfelé tartott az Eau Rouge-on hirtelen lelassult a zöld 7UP Jordan, tönkrement a kuplung. A csapat kényszeredetten vette tudomásul, hogy ifjú német pilótájuk –mielőtt még az ülése felmelegedett volna alatta – széttaposta (?) a tengelykapcsolót. Azt mondták, túl keményen vezetett… De álljunk meg egy pillanatra, egy Forma-1-es kuplungot képtelenség ilyen gyorsan tönkretenni, ha az teljesen rendben van.
Eddie Jordan akkor még úgy vélte, Schumacher azért lesz jó választás Spa-Francorchampsra, mert a menedzsere, Weber állította róla: rendkívüli mértékben ismeri ezt a pályát. Ez kegyes hazugság volt a menedzser részéről a cél érdekében. Schumi életében először ült versenyautóban Spában (volt itt régebben is, de csupán mint néző).
Tinódi Lantos Sebestyén szelleme (minden fontos eseménynél jelen van a történelem folyamán) azonnal lantjához kapott és komponálni kezdett: „Az domb tetején leparkolá vala, ződ kocsijából kikászálva maga, legott előretekintett bele honba, a vereslő messzibe, nagy többinek utána”.
Briatore lecsapott a németre, gyors jogi csavarral lehetővé téve, hogy átvihesse a Benettonhoz (Eddie Jordan máig haragszik rá emiatt), és helyette átadta Roberto Morenót, mellesleg Nelson Piquet legjobb barátját, honfitársát (1990-ben Japánban együtt sírtak az örömtől a suzukai kettős győzelmük után).
Következett az Olasz Nagydíj, Schumachernek még csak a második versenye, de megint egy másik csapatnál, másféle autóban. Engem akkor lepett meg legjobban, amikor 0.255 másodperccel rögtön megelőzte az edzésen csapattársát, Nelson Piquet-t. Ez már nem lehetett véletlen, aki ennyire gyorsan tud alkalmazkodni egy teljesen idegen szerkezethez, gyorsan tudja azt vezetni, gyorsabban mint aki már jó ideje ott van, nyilván fene nagy tehetség.
A brazilok háromszoros világbajnoka, aki már második évét töltötte a csapatban, teljesen pofára esett. Mert itt van ez a gyerek, aki iszonyú tehetséges, és csak úgy egyszerűen feltette neki a mércét! Továbbá kitúrta a csapattól legjobb barátját, és egyből bizonyításra, erőfeszítésre (azaz autóversenyzői mércével: kockáztatásra) kényszeríti! Azon a hétvégén ünnepelte Piquet a 200. GP futamát, a csapat kitette a kis transzparenst, elkészült a torta, a megfelelő fotók, és természetesen mindenki kedvesen mosolygott. Briatore és Piquet guggolnak, mögöttük a csapattagok integetve, idilli kis pillanat volt.
A Benetton megrendelte a sárga Camel overallt új versenyzőjének, amely meg is érkezett idejében a helyszínre. Schumacher tehát zöldből átöltözött sárgába, nem kereste Piquet társaságát, hogy tanácsot kérjen, információkat az autóról, a beállításról stb., ami felháborította a brazilt. Ezután szombaton megfutotta a 7. edzésidőt, Piquet a 8.-at, (a negyedik rajtsorban lesz a két Benetton: ennyit tudott az autó) és vasárnap reggelre minden készen állt a következő tánchoz.
Jött a verseny. A tejfeles szájú Schumi teljesen magától értetődően máris ráakaszkodott egy élő legendára: Alain Prostra. A Professzornak aposztrofált francia egy Ferrarit vezetett, Monzában. Prostnak erőfeszítésébe került, hogy lerázza Schumachert magáról, ami szintén egy érdekes momentum volt. Prost biztosan meglepődött, amikor a visszapillantóban meglátta a német fiú sárga-kék kocsiját. Az volt az első eset 1991-ben, hogy egy Benetton üldözött egy Ferrarit verseny közben. A célbafutásnál Schumit ötödikként intették le, 11.137 másodperccel megelőzte Piquet-t, ami biztosan nem javította közöttük a kapcsolatot. Piquet nagyokat hunyoríthatott a kontaktlencséjén át, ha meg akarta látni maga előtt az újonc németet...
Michael gyors köröket futott, sokat, zsinórban és erős volt a helyezkedésben, ügyes a lekörözéseknél. Ez volt az első futama, amit befejezett, és ezt olyan természetességgel tette, olyan egyenletesen gyorsan, magabiztosan teljesítette mind az 53 kört, amely elgondolkodtató volt. Senki sem tudta őt megelőzni, de még megtámadni sem, elfoglalva helyét a pályán elszakította magát a többiektől. A másfél óra alatt ketten kiestek előle (Patrese és Alesi), ő pedig meggyőzően behozta az autót. Meg is kérdeztem magamtól, honnan van ekkora önbizalma? (Akik nem örültek az új fiúnak, Belgium után feldobták a kérdés, annyira keményen vezet, hogy úgy is lehetetlen lesz célba érnie.) Schumacher a tehetségét megkérdőjelezőket az első adandó alkalommal megcáfolta.
A spanyol futamot eső után futották. A pálya: nedves, csúszós, de már száradó félben volt. (Prost állítólag méltatlankodott, mert a Ferrari nem engedte, hogy slickkel induljon, ezért nem tudott végül nyerni.) Schumacher jól indult, a nagyszerű harmadik helyen hajtott, de örömében (vagy izgalmában?) megpördült, a vizes fűről kellett visszaevickélnie, amit egyszerűen, biztos kézzel megoldott. Tett egy kis kerülőt a barcelonai mezőkön, aztán sáros kerekeivel megpróbálta mielőbb felvenni a ritmust, miközben a mezőny elhajtott előle. Meg volt benne az a késztetés, hogy mindenáron végig akarjon menni. A képesség, hogy befejezze a versenyeket. Igyekezetét ismét vb-ponttal honorálták, Senna mögött 6. lett.
Ekkoriban kezdtek megjelenni a lelátókon a németek (utoljára Mass nyert futamot 1975-ben a germánoknak), szomjazták a sikert és az alkoholt. Magukkal hozták petárdáikat, sörös rekeszeiket, a szolidabb népek szemében megbocsáthatatlan gátlástalanságukat, és a szurkolói vandalizmust. (Nem mintha az angol focidrukkerek kisangyalok lennének.) Schumachert nem kedvelték, mert tévesen azonosították személyét az érte szurkolók fanatikus csoportjával.
Sőt, a britek kifejezetten gyűlölték, hiszen a szemükben az első perctől csupán egy pökhendi német, akiből 12 egy tucat, és szülőhelye, Kerpen állítólag a legrátartibb vidéke Németországnak. De a britekben még éltek a világháborús „reflexek” a németekkel kapcsolatban, mert előszeretettel gyakorolták. Tudjuk, hogy a német juhászkutyát sem akarták az országba engedni, majd törzskönyvezni. Át kellett keresztelni előtte "elzászi kutyára", és attól máris békeharcos lett a derék négylábú. Láttuk a későbbiekben, milyen negatív sajtója lett Michael Schumachernek az Egyesült Királyságban, amelyet gyakran csak ez a bigott és buta „reflex” generált.
