Ha imádod a MotoGP-t és nem szeretnél semmiről lemaradni, akkor csatlakozz a Formula MotoGP Facebook-csoportunkhoz, ahol még több hírről és információról számolunk be a MotoGP és egyéb motoros bajnokságok kapcsán!
Örök igazság, hogy a teszten futott köridőkből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, de a tendenciákat és a versenyzők véleményét összevetve azért kialakulhat némi képünk arról, ki milyen formában is zárta az adott gyakorlást. Márpedig az a helyzet, hogy a MotoGP sepangi kollektív tesztje után nagyon úgy fest, egyetlen gyártó lehet (majdnem) maradéktalanul elégedett: a Ducati.
Egyetlen hiányosság – de az is megoldva?
A regnáló világbajnok, Francesco Bagnaia az első napról kezdve hangoztatta, hogy úgy érzi, hogy még gyorsult is a Desmosedici a tavalyi verzióhoz képest, és még több potenciált érez a GP23-ban, mint a tavalyi versenygépben, amivel a vb-címig menetelt. A Pramac Racingnél Jorge Martin hasonlóan fogalmazott, egyedül Bagnaia új gyári csapattársa, Enea Bastianini jegyezte meg, hogy a kanyarokból kijövet kissé idegessé válik az új motor, nem tudja jól átvinni a sebességet az aszfaltra, ezért nem érzi magát komfortosan a nyeregben.
Bagnaia aztán a vasárnapi zárás után elismerte, hogy ő is szembesült azzal, hogy némileg agresszívebb az új motorblokk, de mindezt már széles vigyorral az arcán mondta, ugyanis rögtön hozzátette, hogy a teszt utolsó órájában ezt is megoldották egy jelentős elektronikai változtatással. Davide Tardozzi, a Ducati sportigazgatója is „egy fő hiányosságot” említett, de a jelek szerint már azt is megoldotta a bolognai gyártó, ami nagyon nem jó hír a riválisok számára.
Ahogy az sem, hogy a Ducati továbbra is univerzális masinának tűnik: a nyolc motorosukból egyedül Johann Zarco nem fért be az első tízbe, de nem ő is ment rá vasárnap az egykörös tempóra. Ráadásul a VR46 párosa, Luca Marini – aki a valenciai után a maláj tesztet is a leggyorsabbként zárt – és Marco Bezzecchi, valamint a Gresini duója, Fabio di Giannantonio és a Bastianini helyére érkező Alex Marquez azt is megmutatta, hogy nemcsak az idei, gyári specifikáció, hanem a GP22-es változat is roppant versenyképes. Nyolc gyors motor, nyolc erős versenyzővel a nyeregben – felköthetik a gatyát az ellenfelek…
Az Aprilia lehet a fő kihívó?
Egyetlen márka volt, amely hellyel-közzel tartani tudta a lépést a Ducatival, sőt be is furakodtak a versenyzőik az élbolyba: az Aprilia. Biztató lehet a noalei gyártó számára, hogy a Yamaháról frissen váltó új szatellit gárdájuk, az RNF is meggyőzően szerepelt Malajziában: Miguel Oliveira és Raul Fernandez többször is megvillant, pedig ott nemcsak a versenyzőknek, hanem a csapatnak is még viszonylag új volt az RS-GP.
A tavaly sokáig vb-esélyesnek látszó Aleix Espargaro is alapvetően elégedett volt a Sepangban látottakkal, egyértelműen előrelépésnek érzi az új Apriliát. A spanyol ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy abban egyáltalán nem biztos, hogy mindez elegendő lesz a Ducatik ellen: „Szerintem ugyanaz a felállás, mint 2022-ben. A Ducati továbbra is a legjobb motor, rajtuk nagyon jó motorosokkal, akik mind gyorsak tudnak lenni” – fogalmazott Espargaro, hozzátéve, hogy egyelőre csak egy helyszínről derült ki, hogy jók, szerinte a szűkebb kanyarokkal tűzdelt pályák nagyobb gondot okozhatnak nekik. A csapattárs Maverick Vinales ellenben roppant bizakodó volt – bár hozzá kell tenni, hogy nála sosem a tesztek jelentik a problémát…
Végre megoldhatta a gondját a Yamaha – de csak az egyiket
Az egész sepangi teszt egyik fő vezérfonala volt, hogy javult-e végre végsebességben a Yamaha. Tavaly ősszel ugyanis a misanói egynapos gyakorlás után még bizakodó volt Fabio Quartararo, Valenciát viszont összezavarodva hagyta el, ugyanis ott nem tapasztalt előrelépést. Nos, Sepangban az adatok és a francia nyilatkozatai is egyértelművé tették: igen, a 2023-as M1-es sokkal jobban muzsikál a kanyarokból való kigyorsítás és a végsebesség tekintetében, a vonatkozó listán 335 km/h-ig is felkúszott az érték, ami csak 1-2 km/h-val maradt el az etalon Ducati egyenesbeli tempójától a korábbi akár közel 10 km/h-s differencia helyett.
A Yamaha tehát részben megoldotta az őket évek óta kínzó egyik fő problémát. Ám mint vasárnap kiderült, egy másik kellemetlen jelenség viszont megmaradt: egy körön, friss gumikon továbbra is pocsék a teljesítmény. „Természetesen örülök a végsebességnek, hiszen már régóta kértem ezt. Sok alkatrészt kellett kipróbálnunk, ennek is örülök. Ma viszont nem éreztem túl jól magam. Illetve helyenként igen, különösen a használt abroncsokon voltam rendkívül elégedett: majdnem 22 körös gumikon 2:00-s kört futottam. De amint feltesszek a friss gumit, az egy rémálom. Szóval rá kell jönnünk, miért nem tudunk javulni a friss abroncsokon. Pedig tudjuk, hogy ez most az egyik legfontosabb, hiszen az időmérők mellett sprintek is lesznek” – fogalmazott a teszt végén Quartararo, arra is rámutatva, hogy fokozatosan tűnt el a Yamaha időmérős teljesítménye az elmúlt években, hiszen míg 2019-ben újoncként a Petronas SRT-nél több pole-t is szerzett, tavaly ez már csak egyszer jött össze neki, jelenleg pedig elérhetetlennek tartja.
Márpedig 2022-ben láthattuk, hogy a jelenlegi MotoGP-ben, ahol egyre nagyobb hangsúlya van az aerodinamikának és a magasságállító eszköznek – hiába tiltották be utóbbi egyik verzióját idén –, s emiatt egyre nehezebb az előzés, kiemelt jelentősége van a kvalifikációs szereplésnek. Hasonló cipőben járhat a vasárnap 19-20. helyeket szerző Yamaha, mint pár éve a Suzuki, amely szintén túl kíméletes volt az abroncsokkal, így rendre hátrányból kezdték meg a futamokat. Márpedig a folyamatos harmadik-negyedik sorból való rajtolás egyszerűen nem fér bele ennyi és ilyen erős Ducati ellen, hiába a javuló végsebesség.
Marquez választott, de ez sem elég
A másik sokat emlegetett adat az volt Malajziában, hogy Marc Marquez nem kevesebb, mint négy különböző motorral vágott neki a tesztnek – jóllehet, ebből az egyik még a 2022-es Honda volt. Ahogy haladtak előre a napok, a nyolcszoros világbajnok úgy szűkítette az opciókat, míg a vasárnap végére megmaradt egyetlen motor, ami a preferált specifikáció a spanyol számára (nem véletlenül rá bízták a legtöbb tesztfeladatot, elvégre ő a legrutinosabb a Hondával, másfelől hosszú ideje egyedül ő tudott erős eredményeket elérni az RV213V-vel).
Van azonban két bibi így is. Egyfelől a HRC számára aggasztó lehet, hogy Marquez elmondása szerint a kiválasztott motor tulajdonképpen megegyezik azzal, amit novemberben a valenciai teszten is használtak, azaz az a gép működött a legjobban, amelyhez a legkevésbé nyúltak hozzá a három hónapos téli szünet során. Másfelől pedig a lassan 30 éves versenyző szerint ez sem lesz elegendő a vb-hadjárathoz: „Ez még mindig nem az a motor, amivel bajnokságot nyerhetünk. További előrelépés kell. Amikor jól mentem, nem volt rossz a köridő, de még messze vagyunk a legjobb öttől” – nyilatkozta Marquez.
Jól mutatja, mennyire tanácstalan lehet a Honda, hogy az egyik nap Marquez és a HRC-tesztversenyző Stefan Bradl egy teljesen szárnymentes RC213V-t is pályára vitt – igaz, a spanyol szerint ennek elsősorban az volt az oka, mert a Suzukitól érkezett új technikai igazgató, Ken Kawauchi a lehető legtöbb visszajelzést kérte a motorosoktól a versenygép minden aspektusáról, így az alapkoncepcióról is.
Ahogy arra számítani lehetett, a két új Honda-versenyző, a szintén a kiszállt Suzukitól igazolt Joan Mir és Alex Rins egyaránt nehezen boldogul egyelőre a motorral. Ugyanakkor az biztató lehet, hogy a Repsolnál szereplő Mir a teszt előrehaladtával egyre biztatóbb teljesítményt nyújtott, és folyamatosan közelített Marquezhez: ha tudja ezt a tendenciát folytatni, ő lehet a spanyol legpotensebb csapattársa hosszú-hosszú évek után – de egy MotoGP-világbajnoktól ez is várható.
A MotoGP sötét lova
Az ötödik gyártó, a KTM teljesítménye volt ismét a legnagyobb rejtély Sepangban, több okból is. A márkán belül a hivatalosan Gas Gas néven futó Tech3-hez visszatérő Pol Espargaro volt a leggyorsabb, miközben a két gyári versenyző, Brad Binder és Jack Miller nem igazán villogott. A Ducatitól érkezett ausztrál annyit megjegyzett a vizes pályás körök után, hogy már érti, miért volt kiemelkedő tavaly Oliveira az esős futamokon, de ez nyilvánvalóan kevés lesz a KTM-től az üdvösséghez.
De elképzelhető, hogy még nem láthattuk az RC16-osban rejlő valós potenciált, ugyanis szinte minden nap újabb fejlesztésekkel próbálkoztak az osztrákok, folyamatosan gyűjtve a temérdek adatot, így a végleges irányt várhatóan csak a portimaói teszten döntik majd el. Nekik és a többi csapatnak is bő három hét áll a rendelkezésükre, hogy az évadnyitót megelőző újabb kétnapos kollektív gyakorlás előtt kiértékeljék ezeket az adatokat és azok fényében csiszoljanak még a motorokon és a beállításokon: ami egyértelmű, hogy a Ducatin kívül szinte mindenkire komoly házi feladat vár a következő napokban…
