Sokáig úgy tűnt, hogy Fabio Quartararo könnyedén megszerzi sorozatban harmadik győzelmét – a jerezi és az idei futamokat tekintve egyaránt –, ám a Spanyol Nagydíj féltávjánál hirtelen bezuhant a tempója, s végül csupán a 13. helyen intették le. Elsőre akár gumikopásra is lehetett gyanakodni, ám a leintés után nyilvánvalóvá vált, hogy a karjával adódtak gondok. Az utóbbi években (talán a MotoGP-gépek egyre erősebbé válása miatt) egyre többször fordul elő, hogy a terheléstől bedurran a motorversenyzők karja, emiatt pedig gyakran műtétre is sor kerül – erről maga Quartararo is tudna beszélni, hiszen 2019-ben, első MotoGP-s idénye során ő maga is kés alá feküdt a kompartment-szindrómának nevezett jelenség miatt.
„Komoly problémám adódott a karommal” – fogalmazott a Motorsport.com hasábjain a jerezi versenyt értékelve a yamahás. „Nagyon szomorú vagyok, mert rendkívül könnyedén mentem az élen: az első kör végén negyedik voltam, de vissza tudtam előzni őket. Kényelmesen tartottam a tempót, ami egész hétvégén kiváló volt, de aztán nem volt többé erő a karomban. Rendkívül csalódott vagyok, de próbálok bizakodó maradni a tempóm miatt, s egészen a végéig küzdöttem, még ha csak három pont is lett belőle.”
Massimo Meregalli, a Yamaha csapatmenedzsere megerősítette, hogy hétfőn megvizsgálják Quartararo karját, az idén két győzelmet szerző francia azonban nem tudta, mi lesz a megoldás: „Ötletem sincs, nem tudok erre válaszolni, mert pillanatnyilag nem működik az agyam. Túl sokat szoktam gondolkodni, szóval inkább nem… A menedzserem, a legjobb barátom már vizsgálja a lehetőségeket. Nyilván valamit tervezünk, mert így nincs rendben a karom. Tavaly Portugáliában katasztrofális volt a helyzet, idén rendben volt. Itt Jerezben életemben nem volt még ezzel gondom, most meg mégis. Nem értem. Még vizsgáljuk a lehetőségeket, de túl sok van belőlük. Tele van az agyam azzal, hogy azt mondják az emberek, hogy menjek ide vagy oda, emiatt most teljesen elveszett vagyok.”
A győzelmet Quartararo visszaesése után Jack Miller örökölte meg, akinek egyébként már szintén volt egy műtétje idén az angolban „arm pumpnak” nevezett jelenség miatt. A ducatisra ráfért már a jó szereplés, hiszen pocsékul kezdte első gyári idényét: eddig két kilencedik hely és egy kiesés volt a mérlege. Mostani sikerével második győzelmét aratta a MotoGP-ben az emlékezetes 2016-os asseni esős viadal óta, nem mellesleg először nyert a Ducati a jerezi pályán Loris Capirossi 2006-os diadalát követően.
„Nem tudom, hogy visszatértem-e. Mondjuk úgy, hogy végre itt vagyok” – összegzett Miller. „Legutóbb nagy sokkot jelentett az esős győzelmem. Ezért viszont a belemet is kidolgoztam. Egész életemben nem motoroztam még ilyen precízen és jól, nem hiszem, hogy valaha is futottam ilyen 25 kört egymás után. Fantasztikus érzés ezt megszerezni” – fogalmazott az ausztrál, akit szemmel láthatóan elöntöttek az érzelmek a győzelme után:
„A fellegekben járok. A kockás zászló, sőt a 12-es kanyar óta ezen a francos hullámvasúton vagyok, és még nincs vége. Sírok, mint egy kisbaba, a következő percben pedig már mérges vagyok. Túl nehéz szavakba önteni, amit most érzek. Fenomenális hétvége volt, egyre erősebb vagyok hétvégéről hétvégére, és ezt annak tulajdonítom, hogy leszegett fejjel dolgoztam az első edzés óta. Amikor láttam, hogy Fabio kezd visszaesni, úgy éreztem, le kell csapnom erre. Megnéztem, hány kör van még hátra, és arra gondoltam, hogy az még elég sok egyedül az élen, biztos meg fogom-e csinálni. Ez a párbeszéd zajlott le a sisakrostélyom alatt” – mondta Miller, aki egyúttal köszönetet mondott a támogatásért a Ducati vezetőségének, valamint a szüleinek is. „Most elöntöttek az érzelmek.”
Miller mögött a csapattárs Francesco Bagnaia lett a második, akinek köszönhetően a Ducati a 2018-as Cseh Nagydíj óta először aratott kettős győzelmet. Az olasz idén már harmadszor állhatott dobogóra, sőt két hete a Portugál GP-n is második lett. „Úgy vélem, ez az eredmény jobb, mint a portimaói” – vélekedett a Crash.net által idézett Bagnaia. „Portugáliában ugyanolyan motorral mentem, mint Katarban, és minden remekül működött. Most viszont rengeteget kellett dolgoznunk. Hihetetlenül éreztem magam ma a nyeregben. Egy kicsit küszködtem a rajtnál, mert úgy éreztem, ha így húzom a gázt végig, akkor nehéz lesz befejezni a futamot ezzel a hátsó abronccsal. De láttam, hogy Jack, Fabio és még néhányan szintén keményen húzzák a gázt.”
Bagnaia a hajrában Millerhez is közelített, de nem akart kockáztatni, mert a határon volt az első gumikkal, ráadásul a kettős győzelem kiváló eredmény a Ducatinak egy papíron nem nekik kedvező helyszín. Ha pedig mindez nem lenne elég, az olasz két ponttal a vb-vezetést is átvette Quartararótól – királykategóriás karrierje során először –, de Bagnaia egyelőre nem is gondol erre:
„Örülök, hogy én vagyok a világbajnoki éllovas, de még csak egy órája vagyok az. Nem szabad erre gondolnom, mert még vár ránk tizenöt futam, és így kell folytatnunk a továbbiakban is. Ha már most ezen jár az eszem, lassabb leszek, ezért versenyről versenyre kell gondolkodnom, aztán meglátjuk, mi lesz. Ma szerencsénk is volt azzal, hogy Fabio szenvedett, mert különben megnyerte volna a versenyt. De szerencse is kell ahhoz, hogy valaki világbajnokságot nyerjen.”
A Ducatik mögött a dobogót Franco Morbidelli tette teljessé, aki így egyúttal a legjobb yamahás lett. A petronasos elmondta: főmérnöke, Ramon Forcada „varázsolt” valamit vasárnap reggel a beállításokkal, amellyel elérték, hogy jobb legyen a tapadás, ennek volt köszönhető a futamon elért eredmény. „Édesebb ennek a dobogónak az íze, mint általában. Frusztráció árnyéka leng körbe minket, ez egyértelmű, de amikor sikerül jó eredményt elérnünk, akkor boldogok vagyunk” – fogalmazott az olasz motoros.
A frusztráció, amire Morbidelli utalt, a motorhelyzetével kapcsolatos, amely az egész spanyol hétvégén téma volt: a négy yamahás közül ő az egyetlen, aki nem a legfrissebb, hanem a 2019-es gépre alapuló specifikációval megy. Bár Lin Jarvis, a Yamaha főnöke már a szezon elején elmondta, hogy ennek elsősorban anyagi (a Petronas SRT ezt a technikát fizette ki) és határidőt érintő okai voltak, Morbidelli jogosan érezheti úgy, hogy tavalyi vb-ezüstérmesként jobb bánásmódot érdemelne. Amikor erről kérdezték a futam után, így nyilatkozott:
„Beszéltem Linnel és elmondtam, mit gondolok a helyzetről. Nagyon őszinte voltam vele, ahogy ő is velem. Megértette az érzéseimet és a helyzetemet, és végül arra a következtetésre jutottunk, hogy egyszerűen balszerencsés voltam. Balszerencsés voltam a szerződések, a koronavírus-helyzet és még sok más miatt, de bízom benne, hogy az így elvett szerencsémet valahogy majd visszakapom az életben.”
Ha imádod a MotoGP-t és nem szeretnél semmiről lemaradni, akkor csatlakozz a Formula MotoGP Facebook-csoportunkhoz, ahol még több hírről és információról számolunk be a MotoGP és egyéb motoros bajnokságok kapcsán!
