DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. december 22. vasárnap
Formula+

2023 a számok nyelvén: Az F1-es szezon statisztikái

A számok szerelmesei a 2023-as szezonban is rengeteg érdekességre figyelhettek fel: rekordok, szériák, váratlan és meglepő statisztikák – ezekből készítettünk egy összeállítást.

Az F1 történetében hetedszer dőlt el szombaton a világbajnoki cím, korábban Juan Manuel Fangio 1955-ös (Brit Nagydíj), Jack Brabham 1959-es (USA Nagydíj), Graham Hill 1962-es (Dél-afrikai Nagydíj), Nelson Piquet 1981-es és 1983-as (Caesars Palace, illetve Dél-afrikai Nagydíj), valamint Keke Rosberg 1982-es (Caesars Palace Nagydíj) végső győzelme szintén szombaton vált biztossá.

Verstappen három világbajnoki címet szerzett azóta, hogy Lewis Hamilton utoljára futamot nyert, s két szezon alatt 34-szer intették le az első helyen, aminél több győzelmet csak öt pilóta szerzett rajta kívül teljes karrierje során.

A holland ráadásul az idei szezon összes versenykörét teljesítette, mindössze harmadik pilótaként az F1 történetében Michael Schumacher (2002) és Lewis Hamilton (2019) után.

Harmadszor fordult elő az F1 történetében, hogy valaki 13-mal több győzelmet szerez a csapattársánál, s az előző két eset szintén a Red Bullnál történt: Vettel–Webber 13–0 (2013), Verstappen–Perez 15–2 (2022). Verstappen nagyobb előnnyel nyerte meg a bajnokságot Perez előtt, mint ahány pontot Vettel összesen szerzett (256) karrierje első bajnoki címének megszerzésekor.

Verstappen_Horner_Marko 250823-03_resize_2



Az F1 történetének 1100. futamán, az első Las Vegas-i Nagydíjon Verstappen történelmet írt, hiszen az első versenyző lett, aki egy évben három futamot is megnyert egyazon országban – igaz, korábban mindössze kétszer rendeztek három versenyt egy országban (1982, USA és 2020, Olaszország). A holland egyébként sorozatban hat amerikai győzelemnél jár.

A szezonzárón Yuki Tsunoda karrierje során először állt az élen egy nagydíjon, ő a 181. versenyző és a második japán, aki ezt elmondhatja magáról – Takuma Sato még 2004-ben a Nürburgringen teljesített két kört az első helyen. Ezzel Tsunoda több kört vezetett versenyben 2023-ban, mint Fernando Alonso.

Tsunoda Austinban is elért egy mérföldkövet, hiszen övé lett a leggyorsabb kör, az AlphaTauri történetében másodszor, a jogelődöket is figyelembe véve a mindenkori faenzai csapat történetében harmadszor. Tsunoda Satoru Nakajima és Kamui Kobayashi után a harmadik japán, aki ilyesmit ér el – ha nem számítjuk azt a Masahiro Hasemit, akinek tévesen tulajdonítják az 1976-os Japán Nagydíj leggyorsabb körét.

Mercedes-pilóta 2012 óta nem végzett annyira hátul a világbajnokságban, mint a nyolcadikként záró George Russell – akkor Nico Rosberg a 9., Michael Schumacher pedig a 13. lett. Russell csapattársa, Hamilton karrierje során először lett bajnoki bronzérmes, így már az 1–6. pozíciók mindegyikén zárt világbajnoki szezont.

Nem alakult jól a szezon vége Lewis Hamilton számára, hiszen katari kiesésével és austini kizárásával 2010 óta először nullázott kétszer egymás után, az utolsó két versenyen pedig egyaránt nem jutott be a Q3-ba, ami 2014 óta nem fordult elő vele.

m383602_resize

A legszorosabb időmérős párbajt a Mercedes versenyzői vívták, hiszen Russell és Hamilton is 11–11 alkalommal győzték le a másikat kvalifikáción, míg a Williamsnél kiütés lett a vége: Albon–Sargeant 22–0. Utoljára épp Albon volt az, akit „nullára vertek” az időmérőkön, hiszen 2020-ban 17–0-ra kapott ki Verstappentől.

Az interlagosi „hagyományos”, azaz pénteki időmérőn az első helyezettől való 0,497 másodperces lemaradás már kiesést jelentett a Q1-ben – a rendszer 2006-os bevezetése óta sosem kellett ennyire közel lenni a leggyorsabbhoz a továbbjutásért.

Charles Leclerc Las Vegasban már karrierje 23. pole-pozícióját szerezte, e téren már csak Michael Schumacher jár előtte a Ferrari történetében, viszont sorozatban 12. alkalommal nem tudta győzelemre váltani a rajtelsőséget – utóbbi téren Rene Arnoux a rekorder 13-mal. Leclerc összesen öt pole-t szerzett idén, utoljára Juan Pablo Montoyával történt meg 2002-ben, hogy ennyire sokszor indult az első rajtkockából, mégis győzelem nélkül maradt.

Emellett a monacói lett 2011 (és Sergio Perez) óta az első, aki megcsinálja egy szezonon belül a DNF, DSQ, DNS triplát – azaz ki is esett futamról, ki is zárták futamról, és volt olyan versenye is, melyen nem indult el.

Fernando Alonso remeklésének köszönhetően az Aston Martin kilenc dobogót szerzett idén, ami a negyedik legtöbb a győzelem nélküli csapatok közül: előttük áll még a Sauber tízzel (amennyiben a BMW Saubert külön entitásként kezeljük), a Toyota 13-mal és a BAR 15-tel. Alonso maga Brazíliában karrierje 106. dobogójával utolérte Alain Prostot az örökranglista negyedik pozíciójában, ám mivel Verstappen csak nyolccal van mögötte, valószínűleg rövidesen vissza fog kerülni az ötödik helyre…

ATP_F1_0889_20230827_ZANDVOORT_AT_resize

A spanyol az ősz során az F1 történetében elsőként lépte át a 100 ezer versenykilométert és a 20 ezer versenykört, valamint a 300 befejezett futamot – ezt a szezonzárón egyébként Lewis Hamilton is megtette.

Fernando Alonso 2013 óta a legjobb bajnoki helyezését érte el a 4. pozícióval, csapattársa, Lance Stroll pedig az abszolút legjobbját a 10. hellyel. Lando Norris a 6. helyezéssel beállította egyéni legjobbját, korábbi csapattársa, a szezonzárón a hetedik helyre visszacsúszó Sainz viszont utoljára 2018-ban, a Renault színeiben zárta az első haton kívül a bajnokságot.

Sainz nagy sorozata a szezonzárón szakadt meg: zsinórban 83 versenyen nem esett ki a Q1-ben – a legutóbbi kiesés a 2019-es Brazil Nagydíjon történt, mely Sainz karrierje első dobogóját hozta. Akkor egy utólagos büntetésnek köszönhette a harmadik helyet, akárcsak két évvel később Magyarországon, és idén Austinban.

A Sao Pauló-i Nagydíjon rendezték az F1 történetének tizenkettedik sprintjét, ebből Verstappen a hetediket nyerte meg, Lando Norris személyében viszont immár a hetedik különböző pilóta indulhatott az első rajthelyről.

Norris aztán másnap a 13. dobogóját szerezte, ezzel beállította Nick Heidfeld rekordját: ők ketten rendelkeznek a legtöbb pódiummal győzelem nélkül, s a brit hetedszer lett második, ebből egyelőre még eggyel több van Heidfeldnek. Norris egyébként karrierje során 633 pontnál jár, ami a legtöbb a győzelem nélküli pilóták közül, ám ha figyelembe vesszük a pontrendszer változását, Heidfeld a jelenlegi szisztémával még mindig rekorder (lenne), hiszen 720 pontot szerzett (volna) ebben a rendszerben.

Piastri Oscar 250823-06_resize

Oscar Piastri idén 11-szer szerzett pontot a vasárnapi futamon, méghozzá 9 különböző pozícióban, hiszen az első helyet kivéve az összesből begyűjtött legalább egyet – sőt, a katari sprinten még az is összejött neki, ezzel ő lett az első versenyző, aki előbb nyer sprintet, mint nagydíjat, s előbb nyert sprintszétlövést, mint hagyományos időmérőt.

Az ausztrál összesen 97 pontot szerzett, ezzel az új pontrendszer bevezetése óta a legsikeresebb újonc, ráadásul kétszer is megszerezte a leggyorsabb kört, ezzel az első zöldfülű Hamilton óta, akinek az első szezonjában ez egynél többször sikerült.

Piastri Japánban 2017 és Lance Stroll óta az első újonc lett, aki az első sorból kezdhet egy futamot – igaz, Strollnak ehhez az előtte záró két Red Bull büntetése kellett. Elsőévesként időmérőt az első kettő között legutóbb Nico Hülkenberg zárt a 2010-es Brazil Nagydíjon. Piastri lett a 157. pilóta, aki az első sorból kezdett egy világbajnoki nagydíjat, s mintegy másfél órával később az F1 történetének 215. dobogósaként pezsgőzhetett.

Esteban Ocon Ausztriában új rekordot állított fel azzal, hogy öt különböző büntetést gyűjtött be egyazon versenyen – az előzőt szintén ő tartotta hárommal a szezonnyitó Bahreini Nagydíjról.

Idén háromszor, Melbourne-ben, Mexikóvárosban és Interlagosban kellett pirossal megszakítani nagydíjat egy olyan baleset miatt, melynek Kevin Magnussen a részese volt – hasonló történt Max Verstappennel 2021-ben az azeri, brit és magyar hétvégéken. A dán összesen már öt piros zászlós incidensnek volt részese: a 2016-os spái balesetben egyedül, míg a 2020-as mugellói tömegbukásban másokkal együtt „vett részt”.

Az Ausztrál Nagydíj volt az F1 történetének első futama, melyet háromszor is piros zászlóval szakítottak félbe. Két pirosra sem sokszor volt példa: 1981, Belgium; 1987, Ausztria; 1990, Belgium; 2014, Japán; 2016, Brazília; 2020, Toszkána; 2021, Szaúd-Arábia – s ez volt az ötödik F1-es nagydíj, melyen három állórajt történt.

A cikk eredetileg az Autósport és Formula Magazin decemberi számában jelent meg: hasonló anyagokért vásároljátok meg újságunkat, vagy fizessetek elő a 2024-es lapszámainkra a Formula Webshopban!

 

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: