Ha feltesszük a kérdést, hogy milyen idősek az egyes F1-es istállók, a legkorrektebb válasz így hangzik: „attól függ”. Vegyük például a Mercedest: a csapat történetének kezdete 1954, amikor először jelentek meg a stuttgartiak gyári csapattal a királykategóriában, 1968, amikor a mostani csapat jogelődje, a Tyrrell bemutatkozott az F1-ben, vagy esetleg 2010, amikor a Brawn felvásárlásával létrejött a Mercedes GP Petronas F1 Team? Összeállításunkban áttekintjük a jelenlegi 10 istálló történetét a jogelődök, korábbi nevek és tulajdonosok szempontjából.
Scuderia Ferrari
A Ferrari a Formula–1-es világbajnokság történetének második versenyén, az 1950-es Monacói Nagydíjon mutatkozott be a sportágban, s azóta is csak néhány hétvégéről maradtak távol, mint például az 1959-es Brit Nagydíjról az Olaszországban zajló sztrájkok miatt. Bár az anyacég tulajdonosi viszonyait illetően voltak változások, név- és identitásváltás fel sem merülhet az esetükben.
McLaren
Az akkor 26 éves Bruce McLaren 1963-ban alapította meg a Bruce McLaren Motor Racinget, mely sportautók gyártása után az 1966-os Monacói Nagydíjon jelent meg első saját tervezésű F1-es autójával, mellyel a névadó a középmezőnybe kvalifikált, de hamar kiesett. A kezdetektől fogva brit licensszel versenyző csapat azóta is a mezőny része, és bár a tulajdonosi kör többször változott, a legendás név megmaradását sosem fenyegette veszély.
Mercedes
(Tyrrell, BAR, Honda, Brawn)
A Mercedes az 1954-es szezon derekán debütált az F1-ben gyári csapatként, s a tizenkét versenyen, melyen rajthoz álltak, kilenc győzelmet arattak. Az 1955-ös Le Mans-i katasztrófa hatására a német gyártó felhagyott motorsportos tevékenységével, s gyári csapatként legközelebb csak 2010-ben tűntek fel a rajtrácson az előző évben világbajnoki címet szerző Brawn GP felvásárlása után.
Ennek a csapatnak a története 1968-ig nyúlik vissza, amikor az akkor már tíz éve F3-as és F2-es autókat versenyeztető Ken Tyrrell összefogott a francia Matrával és Matra International néven versenyeztetett eleinte egy, majd két, olykor három autót, s egy remek debütáló év után 1969-ben a konstruktőri és az egyéni bajnoki címet is megszerezték Jackie Stewart remeklésének köszönhetően.
A Tyrrell 1970 második felétől egészen 1998-ig volt jelen a sportágban, de legnagyobb sikereiket az első években érték el: 1971 és 1974 között két egyéni és egy konstruktőri címet szereztek, valamint mindig ott voltak a konstruktőri dobogón, de ez 1976 után már soha többé nem sikerült nekik, sőt pole-t szerezni sem, utolsó győzelmüket 1983-ban Michele Alboreto szerezte, s az ezt követő 15 évben mindösszesen öt dobogóig jutottak.
Ken Tyrrell 1997 végén adta el a csapatát a BAR istállót építgető Craig Pollocknak, aki az abban az évben világbajnoki címe t szerző Jacques Villeneuve-vel akart felérni a csúcsra, de az F1-ben ezen a néven 1999 és 2005 közt szereplő istállótól a rendkívül sikeres, bajnoki ezüstéremmel záródó 2004-es szezontól eltekintve csak négy dobogóra futotta – futamot pedig sosem nyertek.
A BAR-t a botrányoktól tarkított 2005-ös szezon végén felvásárolta a Honda, akik 2006-ban a csapat első győzelmét jegyezték 1983 óta, de a következő két évben nagyon gyengén teljesítettek, s a világgazdasági válság hatására kivonultak a sportágból. Az istállót Ross Brawn csapatfőnök vásárolta meg, s 2009-ben egy szenzációs technikai megoldásnak is köszönhetően mindkét bajnoki címet megszerezték, mielőtt a motorpartner, a Mercedes háromnegyedes tulajdonrészt vásárolt az alakulatban, és nevére vette azt.
Williams
A jelenleg is az F1-ben szereplő Williams istálló 1977-ben mutatkozott be a királykategóriában egy March 761-essel, s a következő évtől kezdve már önálló konstruktőrként szerepeltek. Igazi sikertörténet volt a grove-i istállóé, hiszen második szezonjukban bajnoki ezüstöt, a harmadikban pedig világbajnoki címet szereztek, s az 1980 és 1997 közötti 18 évben hét egyéni és kilenc konstruktőri győzelemnek örvendhettek.
A csapat sosem váltott identitást, s amikor a Dorilton Capital 2020-ban megvásárolta, a név akkor is megmaradt, van viszont egy másik csapat a sportág történetében, mely az alapító nevét viseli. A Frank Williams Racing Cars 1969 és 1976 között mérsékelt sikerekkel, összesen három második helyet szerezve szerepelt az F1-ben, mielőtt Walter Wolf kanadai olajmágnás kivásárolta az alapítót, és létrehozta a rövid életű, de sokkal sikeresebb Walter Wolf Racinget, azon három csapat egyikét (leszámítva természetesen az első világbajnoki szezont), mely rögtön az első nagydíját meg tudta nyerni – a másik kettő a fentebb említett Mercedes és Brawn GP volt.
Alpine
(Toleman, Benetton, Renault, Lotus)
Ted Toleman és Alex Hawkridge az 1970-es években bővítették ki a Ted apja, Edward által még 1926-ban megalapított családi cég tevékenységi körét az autóversenyzésre, s miután 1980-ban megszerezték az F2-es Európa-bajnokság első két helyét, beléptek a királykategóriába. A csapat ötéves F1-es történetének legnagyobb sikereit az újonc Ayrton Senna érte el, aki három dobogót és egy leggyorsabb kört is szerzett, s kilencedikként zárta az 1984-es világbajnokságot, de a következő évben komoly problémáik támadtak, s az 1985-ös szezon végén a Benetton olasz ruhagyártó vette meg a csapatot.
A mai napig a 9. legtöbb futamgyőzelemmel rendelkező Benettont, mellyel Michael Schumacher első két világbajnoki címét szerezte, 2000 elején vásárolta meg a Renault, de az identitást még két évig megtartották, majd miután a csapat történetében mélypontot jelentő 2001-es évet Benetton Renault Sport néven teljesítették, a franciák névlegesen is gyári csapattá alakították az 1992-ben Enstone-ba költöző istállót.
A Renault komoly sikereket ért el, 2005-ben és a rá következő évben világbajnoki címet szerzett, de a Crashgate és a világválság nehéz helyzetbe hozta őket, így 2010-ben a többségi tulajdont eladták a luxemburgi székhelyű Genii Capitalnak, s miután 2011-ben Lotus Renault néven versenyeztek (többek között a későbbi Caterham, a Lotus–Renault ellen), 2012-től négy éven át Lotus néven szerepelt a csapat, s szerzett két futamgyőzelmet, valamint számos dobogót.
A franciák és a motorjaikkal négy bajnoki címet nyerő Red Bull kapcsolata a múlt évtized közepén megromlott, s 2015 második felében a Renault visszavásárolta a csapatot, s bár a teljesítményük fokozatosan javult, az első dobogókat csak 2020-ban szerezték meg. A csapat ezt követően identitást váltott, s 2021-től a Renault nem sokkal korábban felélesztett sportmárkája, az Alpine nevén fut az alakulat, melynek őse, a Toleman öt éven át a gyári Renault-k ellen versenyzett az 1980-as évek első felében.
AlphaTauri
(Minardi, Toro Rosso)
Minden bizonnyal idén látjuk utoljára az AlphaTauri nevet az F1-ben, hiszen az 1985-ben Minardi néven debütáló istálló új identitást kap a 2024-es szezonra. Az F1 „legnagyobb kiscsapatát” Gian Carlo (más forrásokban Giancarlo) Minardi ötévnyi mérsékelten sikeres F2-es szereplés után vitte fel a királykategóriába, ahol 21 év alatt mindössze 38 pontnak, egy második rajthelynek és egy világbajnoki hetedik pozíciónak örvendhettek, de közben olyan sztároknak biztosítottak bemutatkozási lehetőséget, mint Fernando Alonso, Mark Webber, Giancarlo Fisichella, Jarno Trulli vagy épp Alessandro Nannini.
A története során számos alkalommal anyagi nehézségekkel szembesülő istállót 2001 elején Paul Stoddart vásárolta meg, de 2005-re elfogyott körülötte a levegő, és a Jaguart az előző évben felvásárló Red Bull kezébe került a csapat, akik a rajongók tiltakozása ellenére átnevezték azt Toro Rossóra. A Sebastian Vettelnek köszönhetően egy futamgyőzelmet is jegyző, ezen a néven töltött utolsó évében pedig két újabb dobogót szerző istállót 2020-ban AlphaTaurira keresztelték át, hogy ezzel népszerűsítsék a Red Bull divatmárkáját, de ez a lépés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Aston Martin
(Jordan, Midland, Spyker, Force India, Racing Point)
Az Alpine mellett a másik nagy névváltoztató: a jelenlegi Aston Martin immár hatodik nevén szerepel a királykategóriában, de csak kettő van, amelyet három évnél tovább viselt – ha nem igazak a pletykák a csapat esetleges eladásáról, akkor az Aston Martin név 2024-ben „beléphet ebbe a klubba”. A leghosszabb időt, még mindig a silverstone-i istálló történetének közel felét 1991-től 2005-ig Jordanként teljesítette az alakulat, melyet számos nagyszerű és jó néhány kevésbé dicsőséges szezon után alapítója 2005 elején eladott a Midland csoportnak, akik a következő évre meg is változtatták a csapat nevét és identitását, de a szezon végéig sem tartották meg, és a Spykernek adták tovább.
A Spyker sem birtokolta az alakulatot egyetlen szezonja végéig, hiszen még 2007-ben felvásárolta az Orange India nevű konzorcium az istállót, ezzel kezdődött meg a Force India csapat több mint tíz éven át tartó története, mely sportszakmailag igazi sikersztori volt: sereghajtóból lettek vitathatatlanul a középmezőny legjobbjai hat dobogóval, pole-pozícióval, világbajnoki negyedik helyekkel.
Az anyagi problémák azonban így sem kerülték el az istállót, aminek következtében a 2018-as Magyar Nagydíjon csődbe ment az alakulat, de egy Lawrence Stroll vezette befektetői csoport megszerezte azt, s a szezon hátralévő részét egy új istállóként, Racing Point Force India F1 Teamként teljesítették. A Force India névtől a következő évre megváltak, de sejteni lehetett, hogy a Racing Point is átmeneti megoldás, s miután Stroll egyhatodos tulajdonrészt szerzett az Aston Martinban, 2021-től immár a legendás brit gyártó nevét viseli a silverstone-i istálló.
Alfa Romeo
(Sauber, BMW Sauber)
E sorok írásakor nem tudni, hogy 2024-ben milyen néven indul majd a mostani Alfa Romeo, de a legvalószínűbb, hogy Sauberként, ahogy a hinwiliek 1993-ban bemutatkoztak a királykategóriában. Az eleinte a Mercedesszel, később a Forddal, majd pedig a Ferrarival szorosan együttműködő csapat többségi tulajdonrészét a BMW vásárolta meg, s 2009 végéig BMW Sauber néven gyári csapatként üzemeltették, majd miután kiszállásukat követően újra az alapító Peter Sauber kezébe került az istálló – s a Toyota kiszállása miatt visszakapták az indulási jogot –, 2010-ben is ezen a néven versenyeztek, de immár Ferrari-motorral.
A tulajdonosi kör változott, a név viszont 2018-ig megmaradt, az utolsó évet hivatalosan már Alfa Romeo Sauber F1 Teamként teljesítették, 2019-ben pedig a Sauber eltűnt a csapat nevéből, noha maga az istálló, a székhely, a menedzsment változatlan maradt. Az olasz gyártóval az együttműködés 2023 végén megszűnik, s a terv szerint 2026-tól az Audi gyári csapataként szerepelnek majd a hinwiliek – így jó eséllyel a legendás Sauber név átmenetileg ismét feltűnik majd a rajtrácson.
Red Bull
(Stewart, Jaguar)
Ha a jogelőd alapítását vesszük figyelembe, az F1-et jelenleg uraló istálló a rajtrács második legfiatalabb csapata. A legendás Jackie Stewart 1997-ben nevezte be a fia által kilenc évvel korábban alapított „családi csapatát” az F1-be, mely mindössze harmadik szezonjában pole-t és futamgyőzelmet szerzett, s negyedik lett a bajnokságban, mielőtt a kezdetektől az istállóval lévő Ford átvette az irányítást Milton Keynesben, s Jaguar néven gyári támogatottból gyári csapattá alakította a Stewartot.
Az eredmények messze elmaradtak a várakozásoktól: öt év alatt egyetlen első rajtsoros indulás, két dobogó és három világbajnoki hetedik hely jutott az elsősorban gyönyörű festéséről emlékezetes istállónak, melyért 2004 végén a Red Bull tett ajánlatot, s mivel a Ford inkább a WRC-re akart koncentrálni, tető alá is hozták a megállapodást.
Haas
A Ferrari, a McLaren és a Williams mellett a Haas a jelenlegi mezőny negyedik olyan csapata, mely egyetlen névváltoztatáson sem esett át. A 2014-ben alapított, majd 2016-ban debütáló istálló – melynek semmi köze az 1980-as években versenyző Team Haas (avagy Haas Lola, avagy Beatrice Haas) alakulathoz – sikeresen kezdte az F1-es szereplését, de 2019 óta a sereghajtók közé tartoznak. A csapatnak több problémás ügye volt a szponzoraival, így a Rich Energyvel és az Uralkalival is, így a festésük is gyakran módosult, de a konstruktőr nevének megváltoztatása érdemben sosem merült fel.
