DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. március 28. csütörtök
F2/F3

Akik a Formula-1 előszobájában ragadtak, 3. rész

Az utóbbi években számos precedens volt reményteljes karrierek kisiklására, méghozzá elsősorban anyagi okok miatt. Összeállításunk harmadik részében szintén olyan neves nevelőszériákban élmenő tehetségeket mutatunk be, akik bár az ott mutatott teljesítményük alapján kiérdemelték, de végül nem jutottak F1-es üléshez, viszont később a Formula-E mentőövet dobott számukra.

Robin Frijns

A 26 éves holland néhány éve a nevelőszériákban nyújtott teljesítménye alapján egy olyan fiatal pilótának ígérkezett, akiért kapkodni fognak a Formula-1-es csapatok, de végül csak a kisebb istállókkal került kapcsolatba. Pedig a karrierje álomszerűen indult, és mindenki szupertehetségnek kiáltotta ki az után, hogy újoncként előbb a Formula Renault 2.0-ás, majd rá egy évre a 3.5-es sorozatában koronázták bajnokká. Az utóbbi, 2012-es évadot ráadásul igencsak drámai módon nyerte meg, miután a mindent eldöntő utolsó barcelonai futamon összeakadt bajnoki riválisával, Jules Bianchival, és a francia kiterelésével megőrizte hárompontos előnyét a tabellán.

A Red Bull, aki akkoriban főként a motorszállítója nevelőszériáiból választotta ki a junior programjuk újdonsült tagjait, természetesen Frijnst is megkereste, és eleinte egy tesztvezetés lehetőségével ajándékozták meg. Ez meg is történt a Moscow Racewayen, és ezután jogosan kelt szárnyra a pletyka, hogy a holland csatlakozhat a „bikákhoz”, sőt egy fiatal pilóták tesztjén való részvételt is emlegettek.

Azonban Frijns pályafutása során csak egyszer, a moszkvai alkalommal ölthette magára a Red Bull overallját, ugyanis eközben egy újságíró helytelenül közölte le a szavait, amikor a csatlakozásról kérdezték. Az interjúban az állt, hogy Frijns semmiképp sem fogadná el a Red Bull ajánlatát, mert „úgy bánnak a fiataljaikkal, mint a kutyával”. Hiába hangsúlyozta később a holland, hogy nem mondott ilyet és egy hazugság áldozata, de ezután kicsit sem meglepő, hogy végül nem telefonáltak többet Milton Keynesből.

A botrányos esetet követően 2013-ban Frijns a Sauber tesztpilótája lett, ám nem rendelkezett egy F1-es üléshez elegendő támogatói háttérrel. Ami viszont ennél is meglepőbb, hogy egy teljes GP2-es szezonra sem volt elegendő a pénze, és emiatt csak öt versenyhétvégén vehetett részt, ám ezek közül egy futamon a dobogó tetején ünnepelhetett.

A következő szezonban a Caterhamnél kapott hasonló szerepkört, de az év végén végleg feladni kényszerült az F1-es álmait. 2015-ben a sportautózás felé fordult, azon belül a Blancpain GT-ben indult el, és egyből meg is nyerte a sorozatot. Ezt követően meghívást kapott a Formula E-be is, de végül megmaradt az ezzel páhuzamosan futó sportautós karrierjénél. Mindvégig az Audit erősítette, és ennek meg is lett az eredménye. A DTM-ből visszavonuló, ám egy utolsó fordulóra visszatérő Mattias Ekströmöt vele kívánja helyettesíteni az Audi, ami kétségtelenül egy szép előrelépés az utóbbi évek nehézségei után.

rosenqvist



Felix Rosenqvist 

A svéd korunk egyik legtehetségesebb pilótája, ám mégsem hozták sosem hírbe Formula-1-es csapattal, még egy teszt- vagy fejlesztőpilótai lehetőség sem merült fel vele kapcsolatban. Ennek oka bizonyára inkább anyagi vonzatú, minthogy Rosenqvist képességeivel lenne probléma, ugyanis annak ellenére, hogy eddig a Formula-1 kivételével jóformán végigjárta a formulaautó és sportautó sorozatok széles palettáját, mindenhol el voltak tőle ragadtatva. 

Rosenqvist formulaautós karrierje kezdetén különböző Formula Renault 2.0-ás sorozatokban vett részt, és miután rendre meg is nyerte azokat, a Formula-3-ba lépett fel, ahol példanélküli módon öt teljes szezont húzott le. Hiába végzett minden év végén többnyire a TOP 3-ban, de legalább a TOP 10-ben, egészen a 2015-ös bajnoki címéig nem volt lehetősége a továbblépéshez, annak ellenére sem, hogy Makaóban is nyerni tudott kétszer.

Rosenqvist ezután –többnyire beugróként– elindult az Indy Lightsban, a Blancpain GT-ben, a DTM-ben, és megannyi sportautó versenyen is. Sikeres beugrásaival pedig annyira lenyűgözte a közvéleményt, hogy végre megkeresték a Formula E-ből, ahol a 2016-17-es szezont egyből a harmadik helyen zárta a Mahindra Racing pilótájaként. A svéd emellett a japán Super Formulában is elindult, és szintén harmadikként zárt. Rosenqvist az idei szezonra is maradt a Mahindránál, és két futamgyőzelemének köszönhetően még a legrosszabb pillanatban lesújtó technikai hibái ellenére is a bajnoki tabella 3. helyén áll. Japánban is marasztalták, a Jenson Buttont, Heikki Kovalainent, és Kamui Kobajasit is a mezőnyében tudó Super GT sorozatban osztozik japán csapattársával egy Lexuson, egy futam után a negyedik a bajnokságban.

lynn

Alex Lynn

Alex Lynnt néhány éve még a Formula-1-es paddock rendszeres vendégeként ismerhettük, egészen pontosan a Williams garázsából, egészen addig, amíg meg nem érkezett Lance Stroll. A fiatal brit pilóta együléses karrierjét hazája Formula Renault-s bajnokságában kezdte, és annak megnyerése után előbb a brit Formula-3-ban, majd a Formula-3-as Európa-bajnokságban versenyzett, utóbbi sorozatban a harmadik helyen zárt.

Nem meglepő, hogy ezután a GP3 lett számára a következő állomás, az viszont kissé váratlan volt, hogy 2014-ben újoncként rögtön a sorozat bajnokává avanzsál. Ebben az évben a Red Bull junior pilótája volt Lynn, ám egy szezon után máris szakított az energiaitalosokkal új kihívások után keresve. Ki tudja, lehet, hogy ez a döntése most erősen rányomja a bélyegét a pályafutása jelenlegi szakaszára, viszont abban az időben a Red Bull pilótaprogramja dúskált a tehetségesebbnél tehetségesebb pilótákban (Carlos Sainz, Max Verstappen, Danyiil Kvjat, Pierre Gasly), és egy ilyen csapatból akkor tényleg nem volt könnyű kitűnni.

Egyéb lehetőségei pedig voltak Lynn-nek, előbb a Lotus F1-es csapatának ajánlatát fogadta el az év végi tesztekre, majd 2015-től a Williamset erősítette fejlesztőpilótaként. Lynn nem titkolt szándéka egy Valtteri Bottaséhoz hasonló F1-es debütálás volt, aki szintén a GP3-as bajnoki címe után dolgozott évekig a háttérben a grove-i istállónál, és kivárt addig, amíg pilótafronton üresedés lesz. Erre pedig Felipe Massa közelgő visszavonulásának köszönhetően minden esély megvolt. 

Végül a számításait feltehetőleg egy kissé saját teljesítménye, de legfőképpen Lance Stroll húzta keresztül, aki 2016-ban érkezett a csapathoz ugyanabba a szerepkörbe, mint Lynn, viszont az anyagi háttere kicsit sem volt a britéhez mérhető. Lynn eközben a GP2-ben versenyzett, ahol 2016-ban sem tudott túllendülni az előző évi eredményén, ugyancsak a hatodik helyen zárt.

Ezután –először beugróként– csatlakozott a Formula E mezőnyéhez, ahol máris a legelső versenyhétvégéjén, New Yorkban pole pozíciót szerzett. Az idei évadban maradt a DS Virgin Racing versenyzője, és 17 ponttal a bajnokság 14. helyén áll.

evans

Mitch Evans 

A még mindig csak 23 éves új-zélandi pilótát elsőként hazájában, illetve Ausztráliában fedezték fel, és maga Mark Webber volt az, aki még aktív Formula-1-es versenyzőként szárnyai alá vette Evanst. 17 évesen már a GP3-ban versenyzett, ahol első szezonjában nyolcadik lett az év végi összesítésben, egy évvel később, 2012-ben viszont már megnyerte azt.

GP3-bajnokként lépett fel tehát 2013-ban a GP2 mezőnyébe, amit négy szezonon keresztül erősített. Evans ez idő alatt öt győzelmet szerzett, legjobb eredménye pedig egy bajnoki negyedik helyezés volt. Ennél tovább már nem maradt a sorozatban, és miután egy F1-es csapat figyelmét sem keltette fel, elfogadta a Formula E-be belépő Jaguar ajánlatát, melynek a 2016-17-es szezon óta tagja. A bajnokság jelenlegi kiírásában a tabella nyolcadik helyén áll, első és eddigi egyetlen dobogóját az elektromos sorozatban a tavalyi hongkongi ePrix második futamán szerezte.

Sorozatunk előző része itt olvasható, benne Alexandre Prémat-val, Luca Filippivel, Luiz Raziával, Davide Valsecchivel, és Fabio Leimerrel, a második rész pedig ezen a linken érhető el Oliver Turvey, Sam Bird, és Antonio Felix da Costa főszereplésével.

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: