A pilótafülkékben elhelyezett on-board kamerák felvételei a közönség szórakoztatása és a TV-s közvetítések színesebbé tétele mellett már eddig is tárgyi bizonyítékként szolgáltak egy-egy kétesebb versenyszituáció kielemzésekor.
Ez nemcsak az F1-ben van így, de minden komoly, világszintű, az FIA által felügyelt versenysorozatban. A ralikrossz világ- és Európa-bajnokságon például minden csapat köteles elhelyezni egy on-board kamerát versenyautójában, és amennyiben a versenybírák kérésére nem tudják prezentálni annak felvételeit, akkor (a perdöntő bizonyíték visszatartása jogcímén) egy kétes versenyhelyzet megítélése kapcsán automatikusan az ő pilótájukat hozzák ki vétkesnek.
A 2016-tól az F1-ben bevezetendő új on-board kamerák azonban egészen más célt fognak szolgálni – a pilóták biztonságának növelését, a rögzített felvételek kivizsgálása alapján. Ezek a nagy teljesítményű, másodpercenként minimum 400 képkockát rögzítő kamerák az F1-es pilóták testét és fejét fogják rögzíteni minden alkalommal, amikor az autó pályára gördül, így egy baleset esetén a felügyelők szuper lassú visszajátszásban tudják majd megtekinteni, hogy melyik pillanatban milyen erők hatottak a versenyzőre, és hogyan látták el funkciójukat a különböző biztonsági felszerelések.
Az így rögzített felvételek a pilóták fülében elhelyezett, már idén is alkalmazott gyorsulásmérőket fogják kiegészíteni. Az F1-es versenyzők fülhallgatójába (amin keresztül a csapatrádión is kommunikálnak) idéntől egy szenzort is beszerelnek, amely három különböző irányból méri a pilótákat érő gyorsulási erőket, és rögzítenek minden összegyűjtött adatot.
Bár az FIA ezt nyíltan nem kommunikálta, de nagy valószínűséggel Fernando Alonso téli, barcelonai teszten elszenvedett balesetének rejtélyes körülményei és máig ismeretlen okai vezettek az újabb biztonsági intézkedések meghozatalához, hiszen a 21. század második évtizedének közepét taposva elfogadhatatlan, hogy nem tudni pontosan, mi váltott ki egy a spanyoléhoz hasonló F1-es balesetet.