Honnan ismerhetik a nézők Ujvári Máté nevét?
Ősszel lesz negyedik éve, hogy a Magyar Televízióhoz kerültem - először persze még gyakornokként, majd én is végigjártam azt a bizonyos szamárlétrát. Kisebb híradós szerkesztői munkák után először futballmeccseken töltöttem be a pályaszéli riporter szerepét, aki a mérkőzések előtt, szünetében és után készít interjút a vezetőedzőkkel és a játékosokkal. Azóta úgy „elfajultak” a dolgok, hogy már tíz sportágat közvetítettem, köztük kézilabdát és WTCC-t is. Képernyőn elsősorban a kézilabda- és a futballmérkőzések során voltam látható, az F1-es csapatnak pedig azóta vagyok tagja, amióta a Szujó-Wéber páros ül a kommentátori székben. Itt eddig a különféle háttéranyagok készítésében segédkeztem.
Hogyan jött aztán a lehetőség, hogy felosszátok a riporteri feladatokat?
Egyszer csak Szujó Zoli megkérdezte, hogy lenne-e kedvem hozzá, én pedig azonnal igent mondtam, mert egyúttal vonzónak és hatalmas kihívásnak is tartom ezt a feladatot. Tavaly jártam először ilyen kiküldetésen, amikor a magyar fociválogatottat kísértük Bukarestbe, majd pedig a Feröer-szigetekre, és ott kóstolhattam bele a külföldi munka, az egész napon át tartó forgatás, a színes háttéranyagok világába, ami igazán elnyerte a tetszésem. Talán ez is nyomott a latban valamit, amikor rám esett a választás.
Az autósport mennyire gyerekkori szerelem számodra?
Ha azt mondanám, hogy már gyerekként is F1-es pilóta szerettem volna lenni, az nem lenne igaz. Persze a sebességet, mint minden férfi, én is kedvelem. Van azonban egy emlékem, ami mély nyomot hagyott bennem. Amikor 8-10 éves lehettem és a XVII. kerületben laktunk, hoztak a környékünkre egy korabeli Formula-1-es autót, mégpedig egy tűzpiros Ferrarit. Szabadon lehetett vele fényképezkedni, és én is büszkén pózoltam mellette. Épp nemrég került elő a fotó, és eszembe jutott, hogy akkoriban még fel sem merült, hogy én valaha is ilyen autókról és az azokat vezető pilótákról tudósíthatnék. Viszont az elmúlt években a Magyar Nagydíjat testközelből figyelhettem, és komolyan megcsapott a sport közegének az illata. Nagyon kevés olyan sport van, ahol tényleg lehetőség adódik a világsztárokkal szemtől szemben beszélgetni, és ez is különlegessé teszi az egészet.
Hogyan lehet felkészülni az első bevetésre? Kaptál tanácsokat Szujó Zoltántól és Bobák Róberttől?
Igen, kaptam, de még biztosan beszélünk majd az első utazásom előtt. Ami nagy segítség számomra, hogy az operatőr, Szabó-Biczók Szilárd révén olyan kollega lesz mellettem, aki több mint tíz éve járja a világot az F1-gyel és kívül-belül ismeri már a sportot. Senkihez nem akarom magam hasonlítgatni, és mivel eléggé új lesz számomra a közeg, talán jobban rá tudok majd csodálkozni olyan dolgokra, amik a nézőknek is tetszhetnek. Eleinte még próbálok laikusként hozzáállni az egészhez, és kicsit színesebb anyagokat készíteni, illetve jobban bemutatni az aktuális helyszínt.
Melyik futamon lesz az első jelenésed, illetve hogyan néz ki a naptárad?
Malajzia lesz az első számomra, utána pedig majd Monacóba utazok május végén. Elmondható, hogy az év első felében Bobák Róbert lesz többet úton, a második felében pedig én. Emellett amiatt is örülök, mert idén az F1 révén két olyan országba is eljutok, amelyek rajta vannak a bakancslistámon, és mindig is szerettem volna oda elutazni: Japán és Brazília. Ezek a helyszínek a kultúrájuk miatt biztosan különleges élményt nyújtanak majd.
