A sport egyes résztvevői már a szezonkezdet előtt figyelmeztettek, hogy a Formula-1 könnyen árthat magának, ha nem kezeli megfelelően a számos újítást hozó korszakot vagy nem tud megfelelni a nézők elvárásainak. És kétségtelen, hogy amióta először feldördültek a motorok az előszezoni teszteken, jóval több kritika érte a sportot, mint dicséret - és nem csak a motorhang miatt.
Tartva attól, hogy az autóversenyzés csúcskategóriája válságba sodorja magát, a Ferrarit igazgató Luca di Montezemolo egy gyűlésre invitálta az F1 kulcsszereplőit, a csapatokat, a médiát és a partnercégeket -, hogy az Olasz Nagydíjat megelőző héten Maranellóban beszéljék át a sport jövőjének legfontosabb irányelveit.
És bármilyen furcsa is, Montezemolóból most elsősorban nem saját csapatának várakozásokon aluli teljesítménye miatt tört elő a panaszáradat. Az Autosport szakírója, Jonathan Noble összegyűjtötte azt a három problémás tényezőt, amelyek indokolttá teszik a gyors intézkedést a sport jövőjének érdekében.
Bonyolult szabályrendszer
A hibrid technológiával fémjelzett új korszak jelentős kihívás elé állította a csapatokat és a sportot. A komplex motorok kifejlesztése és működtetése ennek csak az egyik oldala, amellyel a mezőny remekül megbirkózott, viszont elfelejtették mindezt érthető köntösbe foglalni a nézők számára. Az F1 egyelőre nem tudta átadni azt az üzenetet, amit az újításokkal szeretett volna, és a kisebb motorokkal, energia-visszanyeréssel működtetett hajtást sokan a lassabb autókkal azonosítják.
A tempó csökkenését azonban elsősorban nem a technikai szabályok, hanem a Pirelli óvatosabb hozzáállása okozza, amely a korábbi évek kritikái után most keményebb, azaz lassabb köridőkre képes abroncsokkal állt elő. Persze az olasz cég ezzel sem járt jobban, hiszen most a túl nehezen felmelegíthető gumik miatt kapnak negatív véleményeket.
De gondoljunk csak bele, ha az autók ugyanolyan gyorsak, vagy még valamivel gyorsabban is lennének a tavalyiaknál, valószínűleg a közvélemény is sokkal könnyebben befogadná őket.
A technikai szabályokkal alapvetően nincs gond, ám a kiskapuk bezárása érdekében az eddiginél is összetettebb szabályrendszert alkottak meg, amely a hajtásláncot hat különféle elemre osztja, és mindegyiknek a limiten túli cseréjéért újabb és újabb rajtbüntetéseket helyez kilátásba, ezek ráadásul felhalmozódás esetén egy versenyre tovább is vihetőek. Egyrészt ennek menetével nézőként már képtelenség lépést tartani, másrészt pedig az F1 valószínűleg még nincs tisztában azzal, hogy mekkora keveredéseket okozhat a rajtrácson a szezon második felében, amikor egyre többen kényszerülnek majd új elemekhez nyúlni.
A halkabb motorok minderre csak rátesznek egy lapáttal - a jelenség a turbó hangtompító hatásának eredménye, a csapatok azonban ezt is rosszul kommunikálták a nézők felé, és azonnal megoldásokat kezdtek keresni a hang felerősítése érdekében, ezzel mintegy azt az üzenetet közvetítve, hogy hibás döntést hoztak a motorszabállyal. Pedig a legnagyobb hibát azáltal követték el, hogy a sporton belülről is negatív véleményekkel illették a változásokat.
Csökkenő nézettség
Az egyik fő témát a paddockban idén a sport televíziós nézettségének látványos csökkenése jelenti. A jelenség különösen kifejezett az F1 számára olyan kulcsfontosságú piacokon, mint Németország és Olaszország. Az érdeklődés lankadása pedig komoly aggodalommal tölti el a csapatokat és a szponzorokat. Pedig maga a versenyzés idén sem lett rosszabb, mint a tavalyi években, ráadásul végre a bajnoki címért is kiélezett csata folyik.
"Kétségtelen, hogy a nézettségi adatok idén rendkívül kiábrándítóak" - mondta Paul Hembery, a Pirelli sportigazgatója. "Ráadásul mindez egy olyan időszak után történik, amelyet alapvetően egy pilóta és egy csapat dominanciája határozott meg."
A nézők elfordulásának egyik oka a szabályok fent említett bonyolultsága és a csapatok nem megfelelő hozzáállása lehet, a másik okkal pedig el is jutottunk a harmadik kulcsfontosságú problémához.
Fityisz a közösségei médiának
Lehet, hogy Bernie Ecclestone napjai már meg vannak számlálva az F1 élén, ám a 83 éves üzletember továbbra sem hajlandó nyitni az új évezredben megváltozott világ legfontosabb információs forrása, a digitális média felé. Mialatt a legkisebb versenysorozatok is saját követőbázissal rendelkeznek az autósportot az emberekhez közelebb hozó közösségi portálokon, addig a Formula-1-nek még nincs hivatalos Facebook oldala sem, a Twitteren és a YouTube-on való terjeszkedésben pedig inkább veszélyeket, mintsem lehetőségeket lát.
Miközben Ecclestone semmit sem adna ingyen és egyre nő azon európai országok száma, ahol csak fizetős csatornákon követhetőek a sport eseményei, ellenpéldaként nézzük csak meg a DTM-et, amely ingyenes élő közvetítést sugároz a versenyeiről az interneten.
Egyes vélemények szerint a Formula-1 nézettségi köre valójában nem csökken, csupán átalakul. Egyre fogy azoknak a száma, akik a televízió előtt követik az eseményeket, és inkább a digitális világ, az internet felé fordulnak, ahol folyamatosan friss és különleges tartalmakat keresnek. Ãm ha a sport nem hajlandó őket segíteni ebben, azzal folyamatosan elidegeníti a már ebben a korszakban felnövő fiatalokat, akikben így nehezebben alakul ki az érdeklődés az F1 iránt.
Az tehát biztos, hogy a csapatok szeptemberi találkozója nagyon fontos mérföldkövet jelent a sport jövője szempontjából, amelyen konkrét változtatási javaslatokkal kell előállniuk, hiszen minden résztvevőnek érdeke, hogy népszerűbbé tegyék a Formula-1-et.
