Dolgoztam a Városi Könyvtár Feldolgozó Osztályán, könyveket dolgoztam fel. Érettségim volt könyvtárkezelői ismeretekből, kétszáz forinttal több fizetést adtak, mint annak, aki csak úgy, az utcáról esett be. Mivel a fiókkönyvtárakat innen látta el a rendszer, itt dolgoztuk fel az összes szétosztandó könyvet is. Hatvan Beszterce ostroma tornyosult az asztalomon, ezeket kellett végigpecsételni, a rendes könyvtári pecséttel, és természetesen a 17. oldalon a pici körpecséttel. Mert ha ellopnák a Beszterce ostromát a révfalusi fiókkönyvtárból, és megtalálnák a gyanúsítottnál, és kiderülne, pont a 17. oldal hiányzik belőle, mert a pecsét miatt a nyavalyás kitépte, akkor az perdöntő bizonyíték lenne.
A tél végén határoztam el, hogy két évi gyötrelmes munkálkodás után megérdemlem, hogy IBUSZ-út keretében elmenjek az Osztrák Nagydíjra, a Graz melletti Forma-1-es futamra. 2500 forintért hirdették az utat, szállással, félpanzióval, belépővel. Apámmal megtárgyaltam: én spórolt pénzemből 1500 forintot tudtam rá szánni, ő 1000-rel beszállt, és megígérte, hogy még némi schillinget is ad majd annak idején.
