Merthogy Sebastien Loeb igenis emberből van. Ő is nyűgös, hogy ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy eltervezte; őt is kifárasztja a rajongók és az újságírók túlzott érdeklődése, amikor percenként ide-oda rángatják; neki is szüksége van néha egy kis nyugalomra; neki is folyik az orra, ha meg van fázva; neki sincs mindenre egyértelmű válasza; ő is fogad el tanácsokat másoktól; neki is van humorérzéke (de még milyen!), és hiába ünnepelt sztár, ő is emberként, a legtermészetesebb hangon szól ahhoz, aki hozzá is ekként viszonyul. És ő is legyőzhető.
Egyszóval: ő is ember. És éppen ettől olyan lenyűgöző az az eredménysor, amit eddigi pályafutása során véghezvitt. Ő is egy közülünk, egy végtelenül egyszerű pali, leginkább engem Yvan Mullerre emlékeztet a stílusa, ő sem szereti a felhajtást, nem olyan showman, mint mondjuk Petter Solberg. Nem szereti túlragozni a dolgokat, a pályán nyújtott teljesítménye általában úgyis önmagáért beszél.
Loeb az elmúlt hétvégi francia rallycross Eb harmadik és a negyedik előfutama között, csapata kamionjában válaszolt kérdéseimre. A rallycross mellett természetesen a WTCC is szóba került, és Loeb mindenről nyíltan elmondta a véleményét. A végén pedig búcsúzóul visszakínált a hétvége beszólásával, bizonyítva, hogy a humorérzéke is a helyén van.
- Jó Téged itt látni a rallycross-ban. Hogy érzed itt magad? Hogy tetszik ez az atmoszféra?
Sebastien Loeb: - Köszönöm, jól érzem magam, és tetszik az a légkör, ami körülveszi a rallycross-t. A futamok is nagyon élvezetesek és intenzívek, kemény csata folyik a pályán, és mindig öröm hazai környezetben, ennyi francia szurkoló előtt versenyeznem.
- Tavaly elindultál az X Games rallycross versenyszámában, amit meg is nyertél akkor. Mennyire különbözik az, amit ott tapasztaltál a rallycross-ról attól, ami itt várt rád?
- Elég nagy a különbség. A pálya is nagyon más, mert amíg Amerikában egy csomó 90 fokos, szűk kanyar volt és csak aszfalt, addig itt, Loheac-ban kevés ilyen van, és nagyon nagy a tempó. A mezőny összetétele is teljesen különbözik, és azt kell, hogy mondjam, hogy a legjobb pilóták itt mennek az Eb-n, úgyhogy most sokkal nehezebb dolgom van, mint az X Games-en volt. Nagyon-nagyon erősek az ellenfelek, amit élvezek, mert ez nekem is komoly kihívást jelent. Azt hiszem, a nézőknek is tetszik, amit látnak.
- Mennyire élvezetes számodra ezt a rallycross SuperCart vezetni azokhoz az autókhoz képest, amiket eddig vezettél?
- Ez egy csodálatos autó. Kicsit hasonló a ralis versenygépekhez, de több benne a lóerő, így értelemszerűen nagyon élvezetes vezetni.
- Láthatunk a jövőben több rallycross futamon is indulni?
- Jelen pillanatban nem tervezem több rallycross futamon elindulni, de sosem lehet tudni, mit hoz a jövő.
- Evezzünk kicsit más vizekre. Jövőre a WTCC-ben indulsz a Citroënnel. Mennyi tesztet teljesítettek eddig a C-Elysée-zel, és mennyi van még betervezve?
- Eddig két tesztet teljesítettünk, és minden a tervek szerint halad. Azt nem tudom megmondani, hogy pontosan mennyi tesztünk lesz még, de az biztos, hogy minél többet tudunk menni az autóval a szezon kezdete előtt, annál jobb. Szeretnénk minél többet tesztelni, hogy lehetőleg már egyből a szezonnyitón egy jól bejáratott, versenyképes technikával tudjunk rajthoz állni.
- A Hungaroringen is voltál tesztelni, vagy akkor csak Yvan (Muller) ment az autóval?
- Nem, ott voltam én is. Próbálunk minden teszten közösen részt venni, hogy minél jobban megértsük az autó viselkedését, és mindketten segíteni tudjunk a mérnököknek a további fejlesztésekben.
- Milyen lesz Muller csapattársának lenni a WTCC-ben? Milyen viszonyt ápolsz vele?
- Barátok vagyunk, és nagyon örülök, hogy csapattársak leszünk. A csapat szempontjából is nagyon jó hír, hogy ő velünk lesz, mert rengeteg tapasztalata van a WTCC-ről, és ez sokat segíthet nekünk, főleg a projektünk elején. Ő nagyon sokat tud majd segíteni az autó beállítása kapcsán, és a segítségével hamar egy olyan autónk lehet, amivel talán a győzelmekért harcolhatunk majd. Nekem is komoly könnyebbség lehet, hogy egy ilyen rutinos csapattársam van, és persze azt is megnyugtató tudni, hogy a legjobb versenyző a mi csapatunkban lesz, így nagy baj elvileg nem érhet minket. (nevet.)
- Milyen elvárásokkal vágsz neki első WTCC-s évednek?
- Ez az, amit nagyon nehéz lenne előre megmondani. Nem tudom, hogy mire számíthatok, ezért egész egyszerűen megpróbálom majd a legjobbamat nyújtani, és meglátjuk, hogy ez mire lesz elég. De abban biztos vagyok, hogy a többi csapat és pilóta is erős lesz, úgyhogy nem lesz egyszerű elöl menni. Természetesen bízom benne, hogy versenyképes leszek.
- Köszönöm szépen, hogy időt szántál olvasóinkra, és sok sikert kívánok a folytatásra.
- Köszönöm.
Miután végeztünk az interjúval Loeb ideiglenes csapattársával, az olvasóink számára a WTCC monzai futamáról is ismert Jean-Philippe Dayraut-val (ha lesz jövőre harmadik Citroën a WTCC-ben, akkor José Maria Lopez mellett én Dayraut-t tartom a másik fő esélyesnek arra a pilótaülésre) és versenymérnökével kezdte el franciául elemezni a telemetriai adatokat, miközben én elindultam a kijárat felé, ám sehol nem találtam a kijutást jelentő kilincset. Nem volt mit tenni, Sebastientől kértem felvilágosítást, mégis, hogy nyílik az ajtó, mert ilyet egyszerű földi halandóként még nem láttam. Loeb pókerarccal felelt: "Ó, arra nekem sem sikerült még rájönnöm, de nyugi, nap végén mindig kinyitják!"
