F1Történelem
Szám szerint: Győzelemhiányos bajnoki címek
Ma azokra az F1-es szezonokra tekintünk vissza, amikor kevés futamgyőzelemmel sikerült felérnie valakinek a csúcsra – kétszer még az is előfordult, hogy egyetlen verseny megnyerése is elég volt ehhez.
részletekA McLaren története legrosszabb évkezdése
A statisztikákat áttekintve bizony nem túlzás ez a cím: eddig csak úgy nullázott az év első F1-es futamán a McLaren, hogy nem is ért célba. Az utolsó rajtsorhoz hasonlóért 1981-ig kell visszamennünk.
részletekVilleneuve-től Nasrig - a legjobb melbourne-i debütálások
1996 óta csak két alkalommal nem az Albert Park nyitotta az F1-es szezont, így itt volt a legnagyobb esély mesébe illő bemutatkozásokra - ezekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót.
részletekHGP 1994 – A Mester első magyarországi sikere
A Senna halála utáni első hungaroringi F1-es futamot az a Michael Schumacher nyerte meg, akiről nem sokkal korábban az sem volt biztos, hogy rajthoz állhat. Balesettel kezdtünk, sok kieséssel zártunk.
részletekHGP 1993 – Csillagok hullnak, születnek újak
Bár ezt ekkor még nem sejthettük, az előző évtized két legnagyobbja, Ayrton Senna és Alain Prost 1993-ban versenyzett utoljára a Hungaroringen – a pályának új sztárja lett Damon Hill személyében.
részletekHGP 1991 – Az utolsó futam Schumacher nélkül
Az Ayrton Senna győzelmét hozó 6. Magyar Nagydíj elsősorban azért vonult be az F1 történetébe, mert ez volt az utolsó verseny Michael Schumacher bemutatkozása előtt. Elődjéé lett a leggyorsabb kör.
részletekAz F1 legemlékezetesebb tesztfestései
A Red Bull a teszt első napján meglepte a világot a sajátos álcafestést viselő RB11 bemutatásával – ennek kapcsán következik egy rövid összeállítás tíz másik emlékezetes tesztfestéssel a WTF1 nyomán.
részletekSzám szerint – Nagyot bukó bajnokok
Az F1 történetének érdekességeit bemutató sorozatunkban ezúttal olyan versenyzőkről lesz szó, akik világbajokként a címvédő csapattal együtt estek hatalmasat a következő esztendőben.
részletekRugózási rendszerek: A turbókorszak
Az előző fejezetben tárgyaltuk az F1-es autóknál a nyolcvanas évek közepéig látott rugózási rendszereket. A folytatás egy olyan korszakot ábrázol, amelynek trendje a kilencvenes évek közepéig nyúlik.
részletekA rugózási rendszerek fejlődése
Már a század elején kikövetkeztették, hogy rugózás nélkül képtelenség gyors és pontosan kormányozható autót építeni, s ez teljes mértékben igaz az F1-re is.
részletekFejezetek az F1 történetéből: A hűtött benzin
Történetünk 1984-ben kezdődik, amikor a F.I.S.A, tehát az autósport irányítótestülete betiltotta az F1-es versenyeken az újratankolást, és 540 kg-os minimumsúlyt írt elő az autóknak.
részletekA legrövidebb F1-es karrierek
A két kör után lerobbanó Le Mans-győztes, a rajtrácson ragadó mérnök, a 45 éves brit újonc, az egyetlen futamán megsérülő argentin, és az olasz, aki a mai napig nem tudja, hogy ki lökte ki.
részletek
A nap lányai
