Nincs, ami jobbat tenne egy Formula-1-es szezonnal, mint egy jól és izgalmasan sikerült évnyitó, ami olyan jól „megágyazhat” egy évadnak, hogy néhány ezt követő, laposabb futamot is könnyebben elfogadnak a szurkolók, mintegy erőt merítvén a melbourne-i csodából. A 2009-es szezonban pontosan ez történt: bár voltak az évnek jobb és rosszabb pillanatai, a legtöbbeknek valószínűleg (Felipe Massa balesete mellett) a fantasztikus Ausztrál Nagydíj jut eszébe az idényről.
A 2009-es szezont megelőző szabályváltozásokról, a kettős diffúzor körüli vitákról, s a Brawn GP ennek köszönhető felemelkedéséről már több ízben megemlékeztünk, így az események fonalát ezúttal csak a szezonnyitó időmérő edzésén vegyük fel, ahol egy olyan végeredmény született, amit néhány hónappal, sőt néhány héttel korábban megtippelni sem lehetett volna: a pole-pozíció Buttoné lett brawnos csapattársa, Barrichello előtt, míg a harmadik rajthelyet Sebastian Vettel szerezte meg a Red Bull-lal.
Az utolsó három helyre nem akármilyen nevek kerültek a büntetéseket követően: a 18. helyről váltócsere után a címvédő Lewis Hamilton rajtolhatott, míg az utolsó sorba a kettős diffúzornak köszönhetően az év első szakában az élmezőnyben tartozó Toyoták kerültek egy büntetést követően – végül aztán Glock és Trulli a bokszutcából rajtolt.
A vasárnapi futamon a lámpák kialvását követően Button meg tudta őrizni a vezető pozíciót, Barrichello viszont beragadt, visszaesett egészen a hetedik helyig, s egy kis csetepatéba is belekeveredett, melyben Heikki Kovalainen húzta a legrövidebbet, hiszen kénytelen volt feladni a futamot. Vettel így előrelépett a második helyre, míg mögé Massa zárkózott fel, aki egy jó rajttal kompenzálta a gyengébben sikerült időmérőt.
A Ferrari aztán végül pont nélkül zárta a szezonnyitót, az egy évvel korábbi Ausztrál Nagydíjhoz hasonlóan ezúttal ért célba egyik autójuk sem: Massa és Raikkönen versenyének egyaránt műszaki gondok vetettek véget. Az előző idény másik nagycsapata, a McLaren szintén nulla ponttal kezdte az évet, bár egy ideig úgy tűnt, hogy Hamilton dobogót szerez a csapatnak a balul sikerült szombat után annak ellenére, hogy húsz körrel a leintés előtt még csak a nyolcadik helyen állt...
De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen ehhez egy balesetre is szükség volt, melynek a verseny során végig a stabil második helyen álló Vettel lett az egyik szenvedő alanya. Történt ugyanis, hogy az abroncsait kiválóan használó Kubica nagy tempóban közeledett a németre, sőt, egy ponton még az sem tűnt elképzelhetetlennek, hogy Buttont is utoléri a lengyel. Miután az 56. kör kezdetén Vettel elkövetett egy egészen apró hibát, a BMW támadásba lendült, ám Vettel nem akart engedni, s végül a két autó összeütközött...
Ennek a balesetnek köszönhette Rubens Barrichello, hogy nehéz versenye végén mégis odaért a második helyre csapattársa mögé, míg harmadikként a bokszból rajtoló Trulli futott be. Ezek után nem csoda, hogy mindhárom dobogós extázisban ünnepelt: a Brawn kettős győzelmet aratott, de a Toyotának is megvolt az oka az elégedettségre, hiszen egészen kiváló versenytempóval rukkoltak elő.
A nagydíj után aztán következett a „hazugságbotrány”. Jarno Trullit megbüntették, mert a safety car alatti kicsúszását követően visszavette a harmadik helyet Hamiltontól, ami szabálytalan – az olasz viszont arra hivatkozott, hogy a brit lelassított, hogy visszaengedje őt, azaz nem ő kezdeményezte az előzési manővert. Hamilton a stewardok előtt tagadta, hogy erre vonatkozó utasítást kapott volna csapatától, s így tett hetekkel később is annak ellenére, hogy a hangfelvételek egyértelműen ellene szóltak.
Hamiltont végül kizárták a versenyből, Trulli visszakapta harmadik helyét (szintén bokszból induló csapattársa, Glock így lett a negyedik), a McLarent pedig egy három versenyre szóló, egy évre felfüggesztett eltiltással sújtották. A malőr a sportigazgató, Dave Ryan állásába került, aki hosszú évek után csak 2016-ban, a Manor színeiben tért vissza a Formula-1-be.
