Hogyan került bele Vilmos a versenyzés körforgásába?
Lovas családban született, és pár évig lovagolt is, ám ez annyira mégsem érdekelte, és a lovakról lassan a lóerőkre kezdett áttérni. Pár évvel ezelőtt Békéscsabán barátainál nyaralt, és ők vitték el gokartozni, ekkor találkozott először a sporttal, ami azonnal nagyon megtetszett neki. A gyakorlások után a tavalyi évet már végigversenyezte az országos bajnokság MicroMax kategóriájában, így idén már a második szezonját futja. Most 11 éves, és mint minden gokartos gyerek, ő is Formula-1-es pilóta szeretne lenni.
Sikerült hamar felvennie a tapasztaltabb riválisok ritmusát?
Tavaly olyanok ellen versenyzett, akik már három-négy szezonnyi tapasztalattal rendelkeztek, így ezt a lemaradást nem lehetett azonnal ledolgozni. A vetélytársai egy része idénre viszont feljebblépett egy kategóriával, így a jelenlegi mezőnyben már a legjobbak között van - a magyar értékelésben általában a harmadik hely környékén mozog.
A gyorsabb tanulás érdekében pedig két sorozatban indul idén: az egyik a magyar országos bajnokság, ami nyolc versenyhétvégéből áll, a másik pedig a kecskeméti központú Mezőhegyi Kupa. Jövőre neki is fel kell lépnie a MiniMax kategóriába, ahol már nagyobb karosszériájú gokartot fog vezetni. Így szinte mindent előröl kell majd kezdenie, és a környezetünkben látjuk, hogy ott már minden sokkal nehezebb lesz.
Nem kimerítő számára ez a sok verseny?
Tényleg eléggé sűrű a programunk erre a szezonra, a gokartozás 23 hétvégét köt le az évben, hiszen a nagyobb versenyek előtti hétvégén gyakran már a helyszínen edzenek, hogy megszokják a pályát. Persze az időjárás olykor közbeszól, hiszen a szárazon megtanult íveket egy esetlegesen esős futamon már teljesen máshogy kell bevenni. És ugyebár ezek a gyerekek még nagyon kicsik, olykor az autót sem könnyű számukra kontrollálni, és technikai sport lévén a pályán bármi megtörténhet, különösen a rajtoknál. Ám ez a sport is kiváló iskola számára, hiszen egy-egy kupa mellett kitartást, türelmet, önfegyelmet is szerez magának.
