A gyötrelmes 2014-es évadot követően felüdülést jelentett a Ferrari számára Sebastian Vettel három futamgyőzelme, ezért nem is lehetett más a vörösök célja, mint visszavinni a hőn áhított trófeát Maranellóban. Az idei szezonból eltelt nyolc futam alatt azonban nem sok jelét adták annak, hogy egyenrangú ellenfelei a Mercedesnek - bár voltak napok, amikor esélyük nyílt a győzelemre, ilyen-olyan hibák miatt nem sikerült a dobogó tetejére állniuk.
Bár Bakuban az ellenfelek lemaradása minden eddiginél nagyobb volt, Maurizio Arrivabene úgy látja, akár egy győzelemmel is bajnokok lehetnek, csakúgy, mint Keke Rosberg az 1982-es szezonban. Nem lehetetlen, de egyelőre nem úgy néz ki, hogy valóra válik az álma - a Sky Sports összeállítása alapján öt okot hoztunk fel arra, hogy miért nem No1 gárda Sebastian Vettel és Kimi Raikkönen ágaskodó lovacskáiból.
Stratégia
Sebastian Vettel parázs startot követően a futam leállításáig vezetett Ausztráliában. A Mercedesszel ellentétben, ahol a hátralévő 39 körre közepes keverékű szettet raktak fel Nico Rosberg autójára, Vettel szuperlágyakat kapott, ami elkerülhetetlenné tette az újabb kiállást. A brackley-iek kényelmes győzelmet arattak, akárcsak Montrealban, ahol Vettel újfent vezetett, ám a VSC alatti kiállása után még egyszer meg kellett látogatnia csapatát, ez pedig ismét hátrányba hozta az egy cserét választó Lewis Hamiltonnal szemben.
Mark Hughes szerint természetesen lehet érveket felhozni a döntések mellett, de úgy véli, mivel az elméleti elképzelések sokszor felülírják a pillanatot, a döntéshozatali mechanizmus nem igazán változhat a Ferrari bokszfalán.
Aerodinamika
Bár a Ferrari tavaly behozta (azaz: úgy tűnt, hogy behozta) lemaradását motorok terén, az aerót illetően vannak hiányosságaik. Hughes úgy véli, hogy James Allison rendet teremtett a káoszban, egy technikai igazgató csak ennyit tud tenni - a Ferrari régóta a konzervatív megoldások híve, azaz hiányzik a kreativitás az összetevők közül, ami égetően szükséges lenne az előrelépéshez.
Gumik
A Mercedes és a Red Bull nagyon komolyan vette a 2016-os Pirellik kiismerését, a Ferrari viszont későn kapcsolt. Bár tettek lépéseket a megfelelő irányba, a pálya hőmérséklete akár azonos hétvégén belül is kibabrálhat a csapattal - elég csak Barcelonára vagy Monacóra gondolni, ahol szombati esélyesből vasárnapra szenvedő gárda lett a Ferrariból.
Menedzsment
Bár a Ferrari nagyon keményen dolgozik a sikerekért, úgy tűnik, mintha cél nélkül tennék azt. Maurizo Arrivabene széke inog a győzelmek elmaradása miatt, noha illik megjegyezni, milyen fejetlenség uralkodott a Scuderiánál 2014 végén, ennek kisimítása pedig jelentős mértékben a korábbi Philipp Morris-fejes nevéhez kötődik. Sokkal inkább feljebb kell keresni a problémát: Sergio Marchionne az üzleti ügyekért felel, de úgy tűnik, a Ferrari versenyképessége elsikkad a kereskedelmi fronton kitűzött célok mellett. Ebben a helyzetben pedig a progresszív gondolkodás hiánya, a források nem megfelelő helyre történő helyezése és megelégedés gátat szabhat a tavaly megindult fejlődésnek
Kimi Raikkönen
Valljuk be, a finn pilóta már soha nem lesz a régi. Ez nem a kora vagy a Forma-1-ben eltöltött évei miatt van ez így, hanem azért, mert a pályán nem mutat eleget. A Ferrarinál láttak benne fantáziát, de beszédes, hogy mindössze egy évvel hosszabbították meg a szerződését, ráadásul az idei szezon legkelendőbb ülése pont az övé. A sportág legnépszerűbb pilótája egyelőre csak Sebastian Vettelnek hoz hasznot: a Ferrari már köré épül, Raikkönen pedig a jó haver, aki számára nem zavar sok vizet a pályán, és azon kívül sem. Persze kérdés, hogy a csapat mennyire lenne hajlandó felborítani a jelenlegi egyensúlyt egy ambíciózusabb pilóta kedvéért, de ahogy a Red Bullnál láthattuk, egy gyors ifjonc alkalmazása nem mindig hátrány - pláne akkor, ha a garázs másik oldala is új motivációt talál magának.
